Sosem lehet eléggé felkészülni

Emberek ezrei váltak földönfutókká, vesztették el vagyonukat, másokat örökre magával sodort az ár az országban tomboló áradások miatt. A tragédiákról az ország eme részében élők csupán a médiából értesültek és bizony többen is beleborzongtak csak a gondolatba, hogy Aradot is hasonló szerencsétlenség érheti. Ezt a vidéket valahogy mindig elkerülik a komolyabb bajok, nem árt azonban, ha az illetékesek állandó készenlétben állnak.

Marius Golea, az Arad Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) árvízvédelmi intézkedésekért is felelős operatív központjának vezetője a Nyugati Jelennek elmondta: bár Arad megyére nem igazán jellemzőek az ilyen jellegű környezeti csapások, kötelességük mindig résen lenni. „Az elmúlt években jelentős klímaváltozási jelenségeknek vagyunk tanúi. Egyre gyakoribbak az extrém időjárási viszonyok, és bár Arad megye nem tartozik a kritikus zónákhoz, soha nem lehetünk eléggé felkészültek, mivel nem tudjuk, hogy az elkövetkezőkben mire számíthatunk. Ha az elmúlt évekre gondolunk, elmondhatjuk, hogy a megyében körülbelül 1997 óta váltak gyakoribbakká az áradások. Azóta már kitapasztalhattuk, hogy milyen hatékonysággal tudunk közbelépni. Ilyen komolyabb erőbevetésre volt szükség például 2004–2005-ben, amikor azt is láthattuk, hogyan működnek közre ilyen vészhelyzetekben a lakosság biztonságáért felelős hatóságok. Fontos ilyenkor a megfelelő riasztórendszer, ami nálunk jól ki van építve. Sürgősségi esetekben szinte az összes állami, decentralizált intézményre szükség van. Természetesen a felügyelőségünk feladata ezeket egybehangolni, de sürgősségi esetekben a megyében zajló mentőakciókat a prefektus koordinálja. Minden esetben első számú prioritás az emberi életek megmentése” – nyilatkozta Golea, aki szerint legutóbb a nadabi áradásoknál léptek közbe, ahol több személyt kellett kitelepíteni. „A legfontosabb, hogy mindig tudja az ember, mikor és hol kell közbelépni és milyen eszközök állnak a rendelkezésére a mentőakcióknál. A legutóbb a városnegyedeket eláztató esőzéseknél naponta több száz személy is riasztott bennünket. Ezért fontos, hogy mindent feltérképezzünk, és pontosan tudjuk, hol van szükség ránk” – mondta a szakember.

A felügyelőségen egyébként évente frissítik az árvizek szempontjából veszélyeztetett zónák listáját, melyet a megyei önkormányzat hagy jóvá.

Az ISU szakemberei úgy vélik, vészhelyzetekben rendkívül fontos szerep hárul a településekben működő önkéntes szolgálatokra is. Sőt a mentések szempontjából az sem mindegy, hogy egy adott település polgármestere, hogyan tudja mozgósítani embereit. Persze Arad megyében (is) az önkéntes szolgálatok legnagyobb problémája a megfelelő felszerelések, röviden a finanszírozás hiánya. E nélkül elég nehéz hatékony munkát végezni.  

„Az együttműködések szempontjából nem voltak komolyabb nehézségeink, mivel pontosan tudjuk kit, hol lehet elérni és ki, mivel tud közbelépni” – jegyezte meg Golea.

Ami a moldovai helyzetet illeti, az Arad megyei felügyelőség segítségét még nem igényelték, de Golea szerint kérésre bármikor átmehetnek. Azt azonban a bukaresti főfelügyelőség dönti el, hogy kire, hol van szükség. Az utasításokat tőlük kapják. „A határon átnyúló kapcsolatok megerősítésére 2007-ben megalakult egy (temesvári székhelyű) központ, melynek célja – különféle technikai felszerelések bevetésével – támogatást nyújtani a DKMT eurorégión belüli, árvíz sújtotta országoknak”.

Ami a magyarországi idei áradásokat illeti, Golea szerint magyar partnereik eddig egyetlen egy alkalommal vették igénybe segítségüket. Néhány héttel ezelőtt körülbelül 1 millió homokzsákot szállítottak át a szomszédos területre a Hunyad, illetve a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek közreműködésével. A román és a magyar kormány egyébként 2003-ban írt alá egy egyezményt, melynek értelmében katasztrófák esetén a felek kölcsönösen támogatják egymást, illetve vészhelyzetekben a lehető leggyorsabban léphetnek be a szomszédos ország területére.   

„Vészhelyzet esetén a legelső dolog a lakosság figyelmeztetése. Ez többek között az ISU-tól az önkormányzatok felé leadott jelzések által valósul meg. Másrészt ilyenkor igénybe vehetik a polgári védelmi szirénákat is, melyekből csak Arad municípiumban 45-öt tartunk számon” – közölte az operatív központ vezetője.  

A felszerelések tekintetében Marius Golea szerint árvíz esetén elsősorban a vízügyi hatóságok eszközeit veszik igénybe. Az ISU emberei leginkább a mentőakciók lebonyolításában segítenek. Az Arad megyei felügyelőség, különféle felszerelések mellett, hat motorcsónakot is birtokol, hamarosan pedig – a regionális program keretében – 10 tűzoltókocsival bővül a járműparkjuk. Van még azonban mit felújítani, hisz az évek során a felszerelések elavulnak, a hatékonysághoz korszerűbbekre van szükség.  

Lucian Câmpeanu, a felügyelőség szóvivője lapunknak elmondta, úgy érzik, a legutóbbi, nadabi mentőakcióknál hatékonyan léptek közbe, sikerült minden erőt mozgósítani. Hogy azonban az elkövetkező években mi vár rájuk, azt nem tudják. Csak reménykednek abban, hogy a megyét ezek után is elkerülik a katasztrófák.