Szegény ember vízzel (is) főz

Első körben lezárult a kilencedik osztályba való iratkozás. Hunyad megye egyetlen magyar középiskolájában két kilencedik osztály és egy inasképző várja az anyanyelven továbbtanulni vágyó diákokat. A várható diáklétszámról, az induló szakokról, oktatási színvonalról beszélgettünk Balogh Botár Károly Csabával, a Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgató-helyettesével.

– Idén összesen 28 nyolcadikosunk jelentkezett képességvizsgára, közülük hárman nem jelentek meg, három más megyébe távozott, két diákunk pedig a helyi román líceumok közül választott. A megmaradt 20 diákból tíz iratkozott matematika–informatika és tíz turizmus–idegenforgalom osztályba. Továbbá tudomásunk van arról, hogy érkezik egy diák Székelyföldről matematika–informatika osztályba, ami örvendetes. Vajdahunyadról egy, a Zsil völgyéből pedig, ha minden igaz, akkor kilenc diák fog érkezni az első elosztási fázisban. Így biztosan állíthatom, hogy meglesz a két osztályunk. És vannak még olyan diákok, akik nem tudták a nyolcadikat befejezni. Ha azonban ősszel sikeresen pótvizsgáznak, akkor mindenféle számítógépes elosztás nélkül beiratkozhatnak azokba az osztályokba, ahol még üres helyek maradtak, így hozzánk is.

–       Tavaly országos premierként indították a Téglás Gábor Elméleti Líceumban azt a kilencedik osztályt, melynek fele matematika–informatika, fele pedig humán szakos képzést biztosított. Idén ez a próbálkozás leállt. Miért?

– Ez valóban nagy kihívás volt az elmúlt tanévben. Igyekeztünk minél szélesebb körű továbbtanulási lehetőséget biztosítani a diákjainknak. Tavaly nagyobb létszámúak is voltak a nyolcadik osztályok, és igény mutatkozott a humán szakra is. Idén azonban felmérést végeztünk, és összesen három-négy diák érdeklődött e szak iránt. Így fennállt volna a veszélye annak, hogy ha humán szakot indítunk, elveszítünk egy osztályt. Ezt nem engedhettük meg. Nagyon remélem azonban, hogy jövőre folytatni tudjuk ezt a vonalat, mert a reál–humán szakos osztályban pozitívak a tapasztalatok úgy az oktatás megszervezése, mint a tanulmányi eredmények terén.

– Idén három osztály végzett a dévai magyar oktatási központban, de ha jól értem, akkor ősszel csupán két kilencedik indul. Ez mekkora érvágást jelent az iskolának?

–      Kilencedik valóban csak kettő indul, de ez abban az évfolyamban is így történt, amely az idén végzett. Három évvel ezelőtt ugyanis a tanügy-minisztérium kidolgozott egy olyan oktatási sémát, amivel a korábban alaposan szétvert szakoktatást próbálták újraéleszteni. Ez nagyon helyes törekvés, kár, hogy korábban ennyire tönkretettek egy működő rendszert. Az új séma szerint a diákok az első középiskolai év elvégzése után iratkozhattak át szakosztályba. Idéntől azonban lehetőség adódik arra, hogy a nyolcadikat végzett diákok egyből az úgynevezett inasiskolába iratkozzanak, amely kétéves szakképzést jelent, és nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a diák később az elméleti oktatásban haladjon tovább az érettségi irányába. Mivel azonban mi idén demográfiai gondokkal küzdünk, nem indítottunk ilyen osztályt. Ellenben megtartva a három évvel ezelőtti kormányrendeletet, az idei nagy létszámú kilencedik osztályaink számára megadtuk a lehetőséget, hogy aki akar, tizediktől iratkozzon át az inasképzőbe. A jelek szerint 14 diákunk választotta az idén induló inasosztályt, ahol pincér és közélelmezési eladó képzést biztosítunk számukra. Nem könnyű olyan szakot választani, ami vonzó legyen a diákok számára, és valóban jövőt biztosítson nekik. Itt Hunyad megyében még mindig nem történt meg a gazdasági átállás. Ehhez rengeteg pénzre lenne szükség. De a diákjaink így is megállják a helyüket. Nagy előnyük az, hogy startból két nyelvet beszélnek anyanyelvi szinten, a magyart és a románt, illetve még egy-két idegen nyelvet a mai fiatalok könnyűszerrel elsajátítanak. Az a tapasztalatunk, hogy a munkaadók szeretik a diákjainkat. Sokan az iskolapadból egyenest munkakönyves állásba léphetnek, mert hívják őket, megbecsülik, mint jó munkaerőt. Visszatérve tehát az eredeti kérdéshez: idén valóban két kilencedikünk indul, de mellette egy tizedikes szakosztály is, úgy ahogy ez a korábbi években is történt.

–       Visszatérve a két elméleti osztályra, említette, hogy olyan diákok is helyet kaphatnak itt, akik egyelőre pótvizsgára készülnek. És azok is, akik a képességvizsgán meg sem közelítették az ötöst, azaz a szövegértés és alapfokú matematika terén is gondokkal küszködnek. Lehet-e így egyáltalán színvonalas elméleti oktatásról beszélni?

–      Van egy nagyon jó mondás ott, ahonnan én származom: a szegény ember vízzel főz… De nem akarok azért ennyire sarkítani. Tény, hogy mi olyan helyzetben kell osztályokat létesítsünk és színvonalon tartsunk, hogy nincs négy-öt párhuzamos nyolcadikunk, ahonnan válogassunk, hanem két kisebb-nagyobb létszámú osztályunk van. Innen kell kiragadni az elméleti oktatáshoz szükséges gyereklétszámot, hogy azoknak, akik tanulni szeretnének, olyan feltételeket biztosítsunk, hogy tényleg tovább tudjanak haladni. Illetve azokat is fel kell karolni, akik nem szeretnének túl sokat tanulni. Most a tapasztalat azt bizonyítja, hogy mióta létezik ez az iskola, és idén lesz a tizedik tanévkezdés, eddig sikerült ezt a tendenciát tartani. És igazából nem is szeretnénk ennél alább adni. Azért kardoskodunk mindig az elméleti osztályok mellett, mert egy olyan oktatási központban, ahol óvodától érettségiig folyik a tanítás, nem lehet az elméleti oktatást kihagyni vagy akár háttérbe szorítani, mert akkor biztosan csökken a színvonal és ez előbb utóbb további létszámapadást eredményez. De amikor van elméleti oktatás, akkor az egy pozitívum a szülők, diákok irányába is, és valós lehetőség azok számára, akik tényleg tanulni akarnak, hogy megfelelő színvonalú oktatásban részesüljenek. Egyszóval így a keret megvan, és tényleg azt látjuk, hogy aki komolyan veszi a tanulást, annak nagyon szép eredményei vannak. Én úgy érzem, hogy a tanintézmény jó úton halad. Vannak jó eredményeink és röpke tíz év alatt sikerült elérnünk azt, hogy figyelnek ránk, hogy a képességvizsgák, érettségik alkalmával megyei szinten a jók között vagyunk, sőt gyakran az élvonalban. Idén is a 29 érettségizőnk közül 26-nak sikerült a matematika érettségije, ami úgy-e évek óta a mumust jelenti a vizsgán. És amúgy is, az utóbbi években rendszeresen a megyei átlag felett teljesítünk. Emellett számos jó eredményünk van az országos, sőt nemzetközi versenyeken is. Tehát úgy érzem, ha idén kisebb gyereklétszámmal is kell megoldani a középiskolai osztályok indítását, összességében jó irányba halad az intézményünk.