Szélhámosok nyomában

Havi 150 eurós lakbért enged meg magának és naponta 200–300 lejeket keres a rendőrök által jól ismert egyik aradi koldus, derült ki abból a kimutatásból, melyet csütörtökön osztott meg a sajtóval az aradi önkormányzat alárendeltségébe tartozó, közbiztonságért felelős rendőrség (poliția locală). Az intézmény vezetője, Viorica Graur a sajtón keresztül hívta fel a közvélemény figyelmét egy égető problémára: az aradi koldusok helyzetére, arra kérve a lakosokat, hogy ne adjanak pénzt többet ezeknek az embereknek, mert ezzel csak a léhaságot, a munkanélküliséget ösztönzik.

Az intézmény munkatársai terepmunkáik során azonosították azokat a helyeket, melyeket a leggyakrabban látogatnak a koldusok, akik közül sokan jobban keresnek, mint egy tisztességes munkából élő aradi. A rendőrök azzal is tisztában vannak, hogy a koldusok nagy része, bár annak maszkírozza magát, makk egészséges, maximálisan munkaképes, semmiféle fizikai-testi hiányossága nincs, ennek ellenére, különféle fogyatékosságra hivatkozva, nap mint nap komoly összegeket csal ki a jóhiszemű polgároktól. Példaként a közrendészeti igazgató az egyik szélhámos esetét hozta fel, aki az Intim környékén lakik barátnőjével és egyetlen jövedelme a koldulásból tevődik össze. A férfi néhány óra leforgása alatt akár 300 lejt is összekoldul, a rendőrök becslései szerint, a hétvégeket leszámítva, havonta akár az 1000 eurót is megkeresi. Az aradi településgazdálkodási vállalat volt székhelyéül szolgáló, egy visszaigényelt per részét képező, lerobbant épületben közel 50 hátrányos helyzetű személy – köztük gyerekek is – tengeti életét, a koldulásból élnek. A legnagyobb probléma, hogy a csoport tagjai közül nem mindegyik Arad megyei, a legtöbben Szilágy, Brassó, Hunyad, Temes, Fehér, Bihar, Krassó-Szörény megyékből származnak és azért jöttek ide, mert itt „megéri nekik”.

A rendőrök azt is tudják, hogy melyek a koldusok „kedvenc” munkahelyei. Az egyik legjövedelmezőbb hely koldulás szempontjából a Katedrális téri nagypiac, ahol fejenként 100 lejt is összegyűjthetnek a kalapolásból, de a Hegyalja-téren (Podgoria) is befolyhat akár 200, 300 lej is naponta. Ünnepnapokon a koldusok átköltöznek a templomok közelébe, ahol nagyobb a forgalom.

A lakosoknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy a koldulásból begyűlt pénz jó része alkoholra, cigarettára vagy drogokra megy el, korántsem a kisgyermekek ápolására vagy élelmiszerekre, ahogy azt sokan gondolnák.  

A rendőrök rendszeresen büntetik a koldusokat, de mindhiába, csak a kifizetetlen bírságokkal maradnak.

„Felkérjük az aradiakat, hogy ne adjanak több pénzt ezeknek az embereknek, mert ezzel csak a koldulást ösztönzik, a tisztességes munka rovására. Ilyen körülmények között mi sem lehetünk elég hatékonyak. Minden bizonnyal, ha nem kapnának többet pénzt, eltűnnének Arad utcáiról” – mondta Graur igazgatónő, aki szerint a koldusok zöme a tévhittel ellentétben még csak nem is hajléktalan, saját lakása van és dolgozni is tudna, ha akarna.