Szent István-ünnepség Vajdahunyadon

Vajdahunyadon több rendezvényen emlékeztek pénteken államalapító Szent István királyra.

Délelőtt a római katolikus templomban ünnepélyes szentmisét celebráltak, délután, a város képzőművészeti galériájában Boné Ewald portré-kiállítására került sor. Fazakas Tibor helyi grafikus és Dan Vifor méltatták a fiatal fotóművész munkáját.

Az igazi ünnepséget azonban este tartották a Vajdahunyadi Magyar Házban, az RMDSZ, EMKE és KUN-társaság szervezésében. Doboly Beatrix EMKE elnök méltatta az ünnep többszörös jelentőségét. „Magyarok fénye, Ország reménye – légy áldott Szent István Király”, éneklik és imádkozzák sokan országszerte, a Kárpát-medencében és a világ sok-sok pontján, ahol magyarok élnek. Mi is őt ünnepelni gyűltünk össze e jelentésekben gazdag ünnepen, mely egyben az Alkotmány és az új kenyér ünnepe is. Szent István király a magyar szentek sorában a kezdetektől fogva az első helyen áll. Apostoli szent királyunk teremtette meg Magyarországot, mint szuverén, független államot, ő vezette be a magyarságot a keresztény népek közösségébe, kijelölve országának helyét és útját is egyszerre a keresztény Európában, hangsúlyozta a vajdahunyadi EMKE elnöke.

Szent István dicsérete magyar népünk ajkán a hosszú évszázadok alatt soha sem némult el. Életének, szellemiségének ma is van mondanivalója. Mert amit ő hirdetett, az örök érvényű a magyar nemzet számára, s lesz is, míg magyar ember él a földön. Illő, hogy a XXI. században ismét megfogalmazzuk, hogy továbbra is Krisztust akarjuk hordozni ajkunkon, szívünkben és cselekedeteinkben. Erre maga Szent István tanít minket, akiről Hartvik püspök írta: „Krisztust hordozta ajkán, szívében, cselekedeteiben.”

Fáradságos, nehéz munkával térítette és kormányozta népét a szent király. Sokat tapasztalt, tudós könyveket is olvasott, ezért szigorú, de helyes törvényekkel tartotta féken a nemrég megtért magyarokat. Gazdag tapasztalatát, sok tudományát fiára, Imre hercegre akarta hagyni, hogy ő vezesse tovább a népet azon az úton, amelyen István király elindította. Ezért mindent írásba foglalt, „Szent István király intelmei Imre herceg számára” címen.

István királyunk hagyott az utókorra, ránk is annyit, hogy mindenkinek jó oka legyen rá méltón emlékezni és ki – ki a maga módján elismeréssel hajtson fejet. Alakja, emlékezete ne halványuljon el egyetlen magyarban, bennünk sem! Legyen bennünk annyi lelki erő, legyen annyi becsület, megbecsülés az értékei iránt, hogy ne csak nézzük, hanem lássuk is, ne csak lássuk, hanem kövessük is Őt.

Fogjuk egymás kezét és imádkozzunk a Szent István király által megálmodott egységes hazáért, testvérként, fogjunk össze jövőnk érdekében, hiszen a legfontosabb üzenet, hogy összetartozunk, csak együtt, egymást segítve lehetünk erősek, maradhatunk meg, hangsúlyozta ünnepi felszólalása végén Doboly Beatrix.

Kun Árpád református lelkipásztor is méltatta az ünnep történelmi jelentőségét, alakulását a történelem folyamán, kiemelve, hogy Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg, amikor az első szabad választáson létrejött budapesti országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Kun Kriza Ilona egyéni, lírai hangvételű verseit, gondolatait osztotta meg az egybegyűltekkel.

A Himnusz és a Boldogasszony anyánk… kezdetű ének közös eléneklése után, a vajdahunyadi magyarság közösen nézte meg a Duna televízió ünnepi műsorát.

Az EMKE tájékoztatása nyomán