Újjáélesztik a régi kapcsolatokat

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:HU; mso-fareast-language:EN-US;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:72.0pt 90.0pt 72.0pt 90.0pt; mso-header-margin:36.0pt; mso-footer-margin:36.0pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Hunyad – Ünnepélyes körülmények között írták alá pénteken az urikányi városházán a Zsil-völgyi Urikány és a magyarországi Salgótarján közötti testvérvárosi szerződést. A körülbelül tízezer lakosú Hunyad megyei városka és Nógrád megye negyvenezer lakosú székhelye között sok a hasonlóság. Mindkettő bányaváros, ahol a kőszénkitermelés és a hozzá kapcsolódó ipari tevékenység visszaszorulása komoly kihívást jelentett gazdasági és társadalmi téren.

Talán ennél is számottevőbb a történelmi kapcsolat. A huszadik század elején, a második világháború kirobbanása előtti időkig a Zsil-völgyi bányák a salgótarjáni székhelyű Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság tulajdonában volt, a Z sil-völgyi bányákat Trianon előtt és után is Salgótarjánról irányították. Száz évvel ezelőtt a két térség között nemcsak a műszaki ismeretek áramlottak, hanem az emberi kapcsolatok is jelentősek voltak, s a salgótarjáni bánya- és kohászvállalat jelvénye még mindig fellelhető a Zsil völgye településeiben.

Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke, eme közös elemek alapján hozta létre a testvérvárosi kapcsolatot. Mert – akárcsak a Lupény és a magyarországi Kecel tavaly nyáron megkötött együttműködést – az Urikány és Salgótarján közötti kapcsolat az ő munkájának köszönhető.

Ezért a testvérvárosi szerződés pénteki ünnepélyes aláírásánál a két város polgármestere és a Huynad megyei tanács elnöke mellett a bányavidéki magyarság képviselői is jelen voltak.

A testvérvárosi együttműködés alapját a magyarországiak tapasztalatai képezik, ismertette a helyzetet Benedekfi Dávid. Salgótarjában már alig van működő bánya, a legtöbbet bezárták, egyesekben bányamúzeumot létesítették, ahol az egyszerű ember is a föld mélyébe ereszkedhet, s megismerheti a bányászéletet. Az átállás nem volt könnyű, Nógrád megye – a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyével – Magyarország legsúlyosabb helyzetű vidékének számít.

Ennek ellenére a tömbházakat sikerült felújítani, az üzemen kívüli bányaterületeket is rendbe rakni, a magyarországiak szívesen megosztják tapasztalataikat, segítséget nyújtanak a Zsil-völgyieknek, hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. A tömbházak és bányászati létesítmények felújítása mellett a turizmus is a testvérvárosi szerződés egyik fontos pillére, a magyarországiak e téren is hasznos tapasztalatokkal rendelkeznek, szögezte le Dănuţ Buhăescu, Urikány polgármestere. A nemzeti parkok terén is együttműködést terveznek, Urikány határában található a Retyezát Nemzeti Park, Salgótarján és a szomszédos szlovákiai települések pedig közösen kezelik az Ipoly Nemzeti Parkot.

A gyermekek kölcsönös nyári táboroztatását is tervezik, akárcsak Hunyad és Vas testvérmegyei kapcsolatában. Mircea Moloţ, a Hunyad Megyei Tanács elnöke ugyanis azon reményét fejezte ki, hogy az Urikány–Salgótarján testvérvárosi kapcsolat folyamatos kibővítése révén Hunyad megye újabb magyarországi testvérmegyei kapcsolatba léphet, ezúttal a hasonló – nehézipari és bányavidéki – jellegű Nógrád megyével.