Vége az ingyenes ellátásnak

Augusztus végéig marad közvitán a hazai egészségügyi rendszerben gyökeres változásokat ígérő törvénytervezet, melyről dr. Bende Barnát, a vajdahunyadi kórház igazgatóját kérdeztük.

– Milyen alapvető változásokat hoz az új törvény?

– Elsősorban az egészségügyi biztosítás terén megszünteti a monopóliumot, a kötelező biztosítás mellett bevezeti a fakultatív biztosítás fogalmát és a jelenlegihez képest teljesen átszervezi az egészségügyi szolgáltatást, négyféle alapcsomagba rendezve ezt. A kórházak működésének terén is jelentős változásokat hoz, a kórházi alkalmazottak például kikerülnek a közalkalmazotti szférából. Az új törvény célja gyakorlatilag növelni az egészségügyi ellátásra szánt költségvetést és a szolgáltatások minőségét.

– Az új egészségügyi törvény egyik alapvető újdonságaként emlegetik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CAS) monopóliumának megszűnését. Ez gyakorlatilag mit jelent?

– A CAS szerkezetileg módosul. A megyei biztosítási pénztárak megszűnnek, illetve átszerveződnek non-profit jellegű biztosító társaságokká és a jelenlegi 42 pénztár 10 ilyen új egységbe tömörül. Ezek kezelik majd a kötelező biztosítást, illetve az ebből fedezendő szolgáltatásokat. Emellett bejönnek a képbe a magánbiztosítók is.

– Mit kínál majd az új biztosító rendszer?

– Négy szolgáltató csomagot említ a törvény. Az első a kizárólag sürgősségi ellátást biztosító minimálcsomag, ami mindenkinek jár, a másik az alapcsomag, amiben gyakorlatilag benne van a háziorvosi ellátástól a járóbeteg- és kórházi ellátásig minden, de természetesen alapfokon. A harmadik a szociális csomag, amit a kisjövedelműek, illetve a jövedelemmel nem rendelkező személyek vehetnek majd igénybe. Ide értődnek a kiskorúak, illetve a 26 év alatti egyetemisták, a kisnyugdíjasok és a különböző szociális juttatásokból élők. A negyedik pedig a fakultatív csomag, amit a kötelező biztosítás fölött fizető személyeknek szól.

– Hogy történik a biztosítás befizetése?

– Egyrészt megmarad a kötelező biztosítás, ami az állami biztosítási rendszerbe megy. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók jövedelmük 5,5%-át, a munkáltatók a fizetésalap 5,2 %-át kell befizessék. Itt azonban van néhány lényegi változás. Elsősorban az, hogy az új törvény minden adóköteles jövedelemből egészségügyi biztosítást fizetett. Beleértve például az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmet is, vagy bármi más olyan jövedelemforrást, ami nem adómentes. A minimálbér feletti jövedelemmel rendelkező nyugdíjasoknak is fizetni kell majd a különbözeti összeg 5,5 százalékát. Szintén újdonság, hogy a szociális juttatásokból élő, illetve jövedelem nélküli személyek egy részének az állam, egy részének az önkormányzat kell befizesse a kötelező egészségügyi járulékát.

– A járulék mértéke nem változik?

– Elvileg nem, de gyakorlatilag igen. Ugyanis az új törvény nem módosít a befizetési százalékon, de megszabja, hogy a munkavállaló által fizetendő járulék nem lehet kevesebb a minimálbér 5,5 százalékánál, a munkáltató által befizetendő biztosítás pedig az országos átlagjövedelem (!) 5,2 százalékánál. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a munkáltató valakit minimálbérrel fizet, az egészségügyi járulékát mégis az országos átlagjövedelem szerint kell fizesse, ami jelenleg közel háromszorosa a minimálbérnek. Az is újdonság, hogy a jövedelemmel nem rendelkező munkaképes családtagok számára a kereső családtag kell fizesse a biztosítást, amennyiben jövedelme eléri a minimálbér kétszeresét. Amennyiben nem, akkor az állam veszi át ezt a terhet. És még egy érdekesség: az állami egészségbiztosítás nem fedezi majd a közlekedési balesetekből származó sérülések kezelését. Ez a baleset okozójára, illetve annak biztosítójára hárul.

– Hol jön be a képbe a magánbiztosító?

– A kötelező biztosítást ezentúl nem csupán az állami, hanem a magánbiztosítóknál is be lehet fizetni. Úgyszintén a plusz szolgáltatások fedezésére szánt fakultatív biztosítást is. Ennek a metodológiája még nincs egészen pontosan kidolgozva. Tény, hogy a magánbiztosítók a kötelező járulék bevétele mellett különböző típusú biztosításokat kínálnak majd az ügyfél egészségi állapotának, életkorának, szakmájának stb. függvényében. Ebből fedezhetik majd a páciensek az alapcsomagból hiányzó kezeléseik többletköltségét.

– A fakultatív biztosításból fedezhető majd a vizitdíj is?

– Nem valószínű. De ez még nincs pontosan leszögezve. Tény, hogy az új törvény bevezeti a vizitdíj fogalmát és az alapcsomagban szereplő minden szolgáltatásért (kezdve a háziorvosi kivizsgálástól egészen a kórházi ellátásig) külön fizetni kell majd a páciensnek egy 4 és 99 lej közötti fix összeget. A minisztérium elvileg ezzel akarja visszaszorítania „fölösleges orvos-járást”.

– Vizitdíjat mindenkinek kell fizetnie?

– Az alapcsomagban részesülőknek igen. Kivételt csupán a kisnyugdíjasok és kiskorúak képeznek, illetve az állapotos asszonyok a terhességükkel kapcsolatos kivizsgálások, kezelések esetében és a rendkívül súlyos betegségben (rák, TBC stb.) szenvedő páciensek.

– Kórházi berkekben is jelentős változások várhatók?

– Természetesen. Elsősorban az, hogy a kórházak ugyan közintézmények maradnak, de az alkalmazottak elvesztik közalkalmazotti státuszukat. A kórházak önálló intézményként működnek majd, a biztosító társaságok, a minisztérium, az önkormányzat által biztosított finanszírozásból, illetve saját bevételekből. A kórház jövedelemforrásait illetően azonban van egy lényegi változás. Míg eddig az épület-felújításhoz és orvosi felszerelések beszerzéséhez biztosított minisztériumi támogatáshoz az önkormányzat 3-5 százalék között kellett bevállaljon, ezután az ilyenfajta befektetések 50 százalékát kell helyi szinten előteremteni. Ez gyakorlatilag a kis települések kórházainak a teljes leépüléséhez vezet. Ami az alkalmazottakat illeti: a kórház saját anyagi lehetőségei szerint alkalmaz és fizet majd orvosokat, asszisztenseket, illetve kisegítő személyzetet. Előfordulhat tehát, hogy két, hasonló szakmai képesítéssel rendelkező sebész közül az egyik egy vidéki kórházban tizedannyi fizetést kapjon, mint egy klinikán dolgozó társa. Sőt, intézményen belül is teljesítményorientált fizetés lesz. Ha egy kórházi orvos sok pácienst hoz, olcsón és hatékonyan gyógyítja őket, akkor természetesen nagyobb fizetést kap majd, mint az, akinek kevés a páciense és hetekig kell kórházban kezelni őket.

– Hogyan választhatják meg orvosaikat a páciensek?

– Nagyjából úgy, mint eddig. Annyi különbséggel, hogy lesznek orvosok, akiknek lesz szerződésük az állami egészségügyi biztosítóval és szerepelni fognak az alapcsomagi ellátást biztosítók listáján, és lesz, aki nem szerepel majd itt, tehát teljes áron kell majd megfizetni az általa nyújtott szolgáltatást. Ugyanígy lesz a kórházakkal is. A páciens az állami biztosító listáján szereplő kórházak közül választhat. Ha többet vagy mást akar, akkor fizetnie kell.

– Jogosult-e a hazai páciens külföldi ellátásra?

– A hazai egészségügyi ellátás is egészségügyi kártya alapján történik majd. Ezen ellenőrizhető a biztosítás naprakész befizetése, meg minden egyéb személyi adat. A külföldi orvosi ellátáshoz igényelni kell a maximum három hónapra érvényes nemzetközi egészségügyi kártyát, ami alapján a kötelező biztosítást fizető román állampolgár megkaphatja a sürgősségi, illetve az alapcsomagban szereplő ellátást külföldön is. Természetesen a komplex beavatkozásokat, illetve mindazt, amiért itthon fizetni kell, ott sem végzik el ingyen.

– Mikorra várható a tervezet elfogadása, érvénybelépése?

– Elvileg augusztus végéig van közvitán a tervezet. De a kormány napjában eszközli a módosításokat. Nem lehet tudni, mikor kerül a parlament elé. És az is elég kétes szerintem, hogy ilyen formában elfogadják, lévén, hogy a biztosítások terén elég nagy teher hárul az államkasszára. Eddig ugyanis a lakosság jelentős része mentes volt az egészségügyi biztosítás befizetésétől, a GDP közegészségügyre elkülönített százalékából viszont mindenkit kezelni kellett. Az új törvény ellenben arra játszik, hogy mindenki után ki legyen fizetve a kötelező biztosítás. Aki teheti, az saját zsebből fizessen, aki meg nem, annak részben az önkormányzatok, de többségében az államkasszából kell befizetni a járulékot. Ez jelentős többletjövedelemhez juttatná az egészségügyet, viszont jócskán megnyirbálja az államkasszát.