A Csíksomlyói Búcsú és a Tordai Országgyűlés kerüljenön az egyetemes magyar értéktárba!

A csíksomlyói Szűz Mária tisztelete, illetve az ehhez kapcsolódó Pünkösdi Búcsú és a vallásszabadságot a világon először kimondó Tordai Országgyűlésnek is az egyetemes magyar értéktárban a helye – javasolja Salamon Zoltán, a Hungarikum bizottság tagja. Említett értékeinknek az egyetemes magyar értéktárba való felvételét a Magyar Polgári Párt csíkszeredai székházában tartott sajtótájékoztató keretében vetette fel Salamon Zoltán, a párt ügyvezető elnöke, a Hungarikum Bizottság tagja.

Mint elmondta, jelenleg a dokumentáció összeállításán dolgozik, és hamarosan elküldi az előterjesztéseket a Kriza János Néprajzi Társaság részére, hogy azok az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elé kerüljenek elfogadásra.

Csíksomlyó a római katolikus vallású székelyek hírneves búcsújáró helye, de ma már a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyeként ismert. A pünkösdi eseményen évről évre százezrek, nem csak római katolikus vallású hívek, szívesen vesznek részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten és szentmisén.

Az 1557-es tordai országgyűlésen ismerték el hivatalosan a protestáns egyházat, majd az 1568-as országgyűlésen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot. Jövőre az esemény 550-ik évfordulója előtt tiszteleghetünk, melynek méltó megünneplését jelentené az egyetemes magyar értékké való nyilvánítás.

A csíkszeredai sajtótájékoztatón jelen lévő Biró Zsolt pártelnök gratulált az előterjesztésekhez, mint mondta, az MPP, mint a MÁÉRT tagszervezete támogatja az említett értékek felvételét a Magyar Értéktárba. Elhangzott: további értékek előterjesztését tervezik, többek közt a székely népviseletnek, a székely népművészet különböző ágainak is ott a helye a kulturális örökségeink közt, akárcsak a déli harangszónak, vagy az épített örökség kategóriában az Országház („a Nemzet háza”) épületének.

MPP Sajtóiroda 

Marosvásárhely, 2017. 04. 02.