Minden nemzedéknek újra kell kezdeni a párbeszédet a többséggel. Ez nemcsak politikai, de kulturális kérdés is. Annak a magyar embernek, aki ma közéleti szerepet vállal, képesnek kell lennie a párbeszédre, feladata kell legyen megszólítani a többséget is, világosan és egyenesen elmondani, mit akar közösségünk – hangsúlyozta november 5-én Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki az Erdélyi Politikai Iskola megnyitóján vett részt Kolozsváron. A képzést a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezi a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) partnerségében.
Kelemen Hunor úgy véli, nagyon fontos, hogy a továbbképzés, a szakképzés lehetőségét keressék azok, akik közéleti és politikai szerepre vállalkoznak – ez egy olyan létkérdés politikai értelemben, amely abban segít, hogy a politikusi és közéleti szakma művelhetővé váljon, amellyel az RMDSZ az elmúlt évtizedekben is foglalkozott, amelyet ezután sem kíván megkerülni. „Ma is az a legfontosabb, hogy felmérjük, milyen kihívások előtt áll a társadalom, amelyben élünk, ezekre a kihívásokra milyen választ tudunk adni. Azt gondolom, a legfontosabb feladata ennek az iskolának, hogy megtanítson arra: a politika ma sem lehet más, mint a közjó szolgálata, a mi esetünkben ez természetesen kiegészül a magyar érdek képviseletével, a közösségépítéssel is” – nyomatékosított az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a Szövetségnek etnikai alapú szervezetként a következő évtizedekben is azon a pályán kell maradnia, amelyen eddig is járt, hiszen egyetlenegy román pártnak sincs ajánlata a magyar közösség számára, nem kíván a magyar üggyel foglalkozni: „sok évvel ezelőtt eldöntöttük, az európai pártcsaládok közül a közép-jobboldalihoz, a ma Európai Néppártnak nevezett pártcsaládhoz akarunk tartozni. A Szövetségen belül sokféle nézettel találkozunk, vannak közöttünk liberálisok, baloldaliak, zöldek is, ez pedig rendjén van – olyan érdekképviselet ez, amelyben mindenkinek helye kell hogy legyen ezután is.”
Kelemen Hunor meggyőződése, hogy a politikára egy pillanatig sem szabad cinikusan tekinteni, mint a hatalom megszerzésének-megtartásának technikájára – az a politikus, közéleti szereplő, aki ezt nem így gondolja, hibát hibára halmoz majd.
A szabadságjogok-biztonság összefüggéséről elmondta: amikor az állam ma – a hibridháború és terrorizmus idején – korlátozni akarja a szabadságjogokat, mindig a biztonságra hivatkozik. A biztonságot értékesebbnek tekinti a szabadságjogok gyakorlásánál, tulajdonképpen elfogadhatóvá teszi, hogy korlátozzák a szabadságjogokat: „ha nem találjuk meg a megfelelő egyensúlyt a két tényező között, rendőri államot építünk ki. Azzal szembesülünk majd, amelyet már ma is érzünk: az állam bizonyos része, az erőszakszervek és a titkosszolgálatok kontroll alatt tartják társadalmat. Ez pedig nem helyes”.
Az Erdélyi Politika Iskola 2017 novembere és 2018 májusa között négy hétvégi képzési alkalmat (Kolozsvár, Bukarest, Budapest, Kolozsvár), valamint a képzési alkalmak között megoldandó feladatokat foglal magában. A program első hétvégéje 2017. november 3–5. között Kolozsváron zajlott.
Hozzászólások