Brüsszel szívesen ad helyszínt Szerbia és Koszovó tárgyalásainak

Az Európai Unió kész helyszínt biztosítani Brüsszelben Szerbia és Koszovó közvetlen tárgyalásának, amely előtt az ENSZ-Közgyűlés ülésszakán elfogadott közös EU-szerb állásfoglalás nyitotta meg az utat - hangsúlyozta Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagországok külügyminisztereinek kétnapos kötetlen brüsszeli találkozóját követő szombati sajtótájékoztatón. 

"Időpontot még nem tűztünk ki, de megmondtuk, hogy szívesen látjuk őket, és nekik kell dönteniük, hogy hol és mikor kezdik a megbeszéléseket" – mondta Ashton, és nagy sikernek nevezte a közös EU-szerb megfogalmazású ENSZ-határozat csütörtöki elfogadását.

A határozatban Belgrád  ugyan nem mondta ki, hogy elismerné a tőle elszakadt, albán többségű  Koszovó függetlenségét, de állást foglalt a Pristinával való tárgyalások  mellett, anélkül, hogy ezt közvetlenül összekapcsolta volna az állami  jogállás további megvitatásának szándékával. A szerbeket az nyomta a  kompromisszumkészség irányába, hogy előzőleg az ENSZ Nemzetközi Bírósága  úgy foglalt állást: nem sértett nemzetközi jogot Koszovó önállóságának  kinyilvánítása.

Szerbia már beadta csatlakozási kérelmét az  Európai Unióhoz. Az EU-tagállami kormányokat képviselő Tanács azonban  még nem továbbította a kérelmet az Európai Bizottsághoz, az unió legfőbb  végrehajtó testületéhez. Ez most hamarosan megtörténik – közölte  újságírókkal a találkozón magyar részről részt vett Martonyi János  külügyminiszter. A Bizottságnak véleményt kell majd mondania arról, hogy  Szerbia felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Szombatra  az EU négy tagjelölt országának – Horvátországnak, Macedóniának,  Törökországnak és Izlandnak - a képviselője is meghívást kapott az uniós  országok külügyminisztereinek megbeszélésére, és az izlandi fél  kivételével eleget is tudtak tenni az invitálásnak.

Martonyi János  brüsszeli magyar tudósítóknak elmondta: arra számít, hogy  Horvátországgal a jövő év első felében, a magyar EU-elnökség alatt  sikerül lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és aláírhatják az azt  követően még minden tagállamban ratifikálandó csatlakozási szerződést. Törökországot  Ashton a sajtótájékoztatón úgy jellemezte, hogy nem csupán  EU-tagjelölt, hanem fontos partnere az is az uniónak számos térség  tekintetében az európai politika alakítása során. Konkrétan  Bosznia-Hercegovinát említette, de uniós diplomaták gyakran utalnak az  Iránnal, illetve a Közel-Kelettel kapcsolatos török szerep  jelentőségére.

Az uniónak az eddiginél jobban kell tudnia  kommunikálni Törökországgal - vélekedett az EU kül- és  biztonságpolitikai főképviselője. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra,  hogy a török EU-csatlakozás ügyének előrehaladását még akadályozza  egyebek közt a Ciprussal kapcsolatos kérdéskör megoldatlansága. Martonyi  szerint egyelőre nem dőlt el, hogy Törökország egy "neo-oszmán  birodalom központjaként" jelenik-e meg a jövőben a nemzetközi porondon,  vagy pedig – a mérsékelt iszlám talaján állva – beilleszkedik az európai  integrációba. Magyarországnak inkább ez utóbbi változat lenne az érdeke – tette hozzá.

Macedóniával kapcsolatban Ashton ismételten  sürgette, hogy oldják meg az ország elnevezésével kapcsolatos – Görögországgal fennálló – vitát, amely gátolja a macedón csatlakozási  tárgyalások megkezdését. A pénteki ülésen – bár a tanácskozás  informális jellegéből adódóan itt nem születnek hivatalos döntések – a  miniszterek egyetértésre jutottak abban, hogy a nyáron pusztító árvíz  sújtotta Pakisztánnak nem csupán humanitárius segítséget kell nyújtani,  hanem támogatnia kell a terrorizmus elleni fellépését célzó intézményi  erőfeszítéseket is. Felmerült emellett az, hogy bizonyos árucikkek,  elsősorban textilipari termékek szűk körére vonatkozóan átmeneti  vámkönnyítést adjon az unió Pakisztánnak.

(MTI)