Elhunyt Stephen Hawking

A brit elméleti fizikus 76 éves korában hunyt el, a hírt a családja jelentette be.

Elsősorban a fekete lyukakkal és a relativitással kapcsolatos munkája tette ismertté, számos populáris tudományos könyv szerzője is volt. Az utóbbi években a világ (egyik) legokosabb emberének tartott Hawking több, az emberiség jövőjére vonatkozó igen sötét jóslatot tett közzé. Szűk egy évvel ezelőtt a mesterséges intelligenciával kapcsolatban emlegetett világvégét, idén májusban pedig azt mondta, az emberiségnek 100 éve van hátra (a Földön). Legutóbb néhány napja, egy tévéműsorban szólalt meg, azt mondta: tudja, mi volt az ősrobbanás előtt.

1988-ban jelent meg legsikeresebb könyve, Az idő rövid története.

A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.

Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben.

A 2010-ben megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre.

Hawkinggal a ma tudósainak egyik legnagyobbja távozott.