„Jog a keresztény kultúra, a határok megvédésére, a bevándorlás elutasítására”

Szombaton befejeződött a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusnádfürdő, 2018. július 24–29.), amelyet a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár szervezett, kiemelt partner az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.

Immár harmadik évtizede Tusványos (neve a Tusnádfürdő és Bálványos összevonásából keletkezett csak virtuálisan létező földrajzi fogalomként) a Kárpát-medencei magyarságnak az utóbbi időkben egyik emlékezetes helye, ahol fajsúlyos, az erdélyi és általában a határon túli magyarság léthelyzetének fontos kérdései kerülnek terítékre.

Volt idő, amikor Tusványoson hazai román politikusok is megjelentek, előadást tartottak, vitáztak. Nincs tudomásunk arról, hogy idén is ott lettek volna. Nem örülhetünk neki: a párbeszéd akkor lehet igazán hatékony, ha legalább két fél között zajlik. Különben mindenki mondja a magáét, nyilván a szájaíze szerinti igazságokat hangoztatva.

Tudjuk, az idei különleges év, a hazai Nagy Egyesülés századik évfordulója. Románia az „ősi román föld” Erdéllyel való kiegészülésének centenáriumát ünnepli. Ezzel, meg az azóta bekövetkezett és jelenlegi helyzettel összefüggésben Tusványoson mondhatni mintegy húsz sátorban hangzottak el előadások és viták a Kárpát-medencei, közelebbről erdélyi magyarság jelenéről és jövőjéről.

Jó ideje Magyarország vezető politikusa, Orbán Viktor magyar miniszterelnök (újabban Európa „fenegyereke”) megszólalása jelenti Tusványos (ezúttal szombaton sorra került) „fénypontját”.

A felszólalás, kell-e mondanunk, en nem keltett egyértelmű elismerést.

 

***

 

A Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének szombaton Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök kijelentette: a liberális demokráciának vége, mert csak a liberális tartalom maradt, de a demokratikus értékek már kivesztek belőle. Minden országnak joga van a keresztény kultúrát és a határokat megvédeni és a bevándorlásra nemet mondani, a jövő évi európai parlamenti választáson le lehet váltani a ’68-as elitet a ’90-es elitre, a kereszténydemokratákra és antikommunistákra. Most mi jövünk – mondta Orbán Viktor.

 

Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

 

A magyar kormány nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban négy év újabb munkára kapott esélyt, és felhatalmazást arra, hogy kiépítsen egy új korszakot – mondta Orbán Viktor.

A magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját – tette hozzá.

Az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. Bebizonyítottuk, hogy mi, magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsunkról, egy nemzetként mozdulni.

A külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden egyes szavazatuk felelősségvállalás volt Magyarország mellett – jelentette ki. A kormányfő jelentős eredménynek nevezte, hogy köszönthették az egymilliomodik új magyar állampolgárt.

Orbán szerint 2030-ra az öt legélhetőbb ország közé kell emelkedni, emlékeztetve arra, hogy a korábbi kormányzatok által felvett IMF-hitelt Magyarország visszafizette, miközben a magyarok évről évre tizenegyezer milliárd forinttal több értéket állítanak elő. Kijelentette: az egyik fő cél, hogy 2030-ra Magyarország Európa öt legjobban élhető országa között legyen, és megálljon a népesség fogyása. Szerinte azonban nemcsak az anyaországot, hanem az egész Kárpát-medencét rendbe kell tennünk a fenti időpontra.

 

Középpontban a Kárpát-medence

 

A Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének Orbán Viktor. Úgy fogalmazott, véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink.

Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár.

Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy gyorsvasúttal, autópályákkal kössék össze országaikat, ahogy az energiahálózatokat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és a haderőfejlesztéseket.

Fektessünk be egymás térségeibe – javasolta.

 

Tekintsünk Erdélyre erőforrásként

Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar. Az RMDSZ szlogenje szerint Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már az egész Európa behódolt az iszlámnak – mondta Orbán Viktor.

Ahelyett, hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erős Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is – fogalmazott.

 

Öt tézis Közép-Európa mellett

 

Fel kell építeni a Kárpát-medencét és Közép-Európát is – mondta Orbán Viktor, aki öt tézist állított fel:

– minden országnak joga van megvédeni a keresztény kultúrát és elutasítani a multikulturalizmust,

– minden országnak joga van megvédeni a hagyományos családmodellt, amiben minden gyereknek joga van egy apához és egy anyához,

– minden országnak joga van megvédeni a nemzetgazdasági szempontból stratégiai kulcságazatokat és piacokat,

– minden országnak joga van megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlást,

– és minden országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet, egy szavazat elvéhez, és ezt az Európai Unió sem veheti el.

 

Új korszak Trump színrelépésével

 

A magyar miniszterelnök szerint nem lehetnek alku tárgyai olyan alapvető tézisek, mint az országok önrendelkezési joga, a hagyományos családmodell, az államok joga arra, hogy kimaradjanak a tömeges migráció okozta kihívásokból. Orbán Viktor kijelentette: Európa vezetői nem vették észre, hogy Donald Trump színrelépésével egy új politikai korszak kezdődött el, amelyet értelmezni kell, és helyes módon kell együttműködni azzal.

A miniszterelnök primitívnek nevezte az európai elit Oroszország-politikáját, és hasonló véleményt fogalmazott meg Törökországgal kapcsolatban is.

 

Csődöt mondott az Európai Bizottság

 

Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól – mondta. Az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európa Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor megvannak számlálva.

Orbán Viktor szerint „tagolt Oroszország-politikára lenne szükség”. Magyarország, az egész Kárpát-medence és Európa biztonsága ma azon múlik, hogy Törökország, Izrael és Egyiptom elég stabil ország-e ahhoz, hogy megállítsa a muszlim beáramlást. Ha e három ország közül bármelyik elveszíti stabilitását, annak súlyos következményei lesznek Európa biztonságára – mondta.

 

Vége a liberális demokráciának

 

A miniszterelnök szerint a liberális demokráciának vége, mert csak a liberális tartalom maradt, de a demokratikus értékek már kivesztek belőle.

Nyugaton nincs véleményszabadság, cenzúra, és véleménydiktatúra van.

Erre megfelelő választ jelenthetnek a jövő évi EP-választások, mert ott

olyan új európai elit kaphat felhatalmazást, amely nem engedi a Soros-terv végrehajtását, és visszavezetheti Európát a keresztény gyökereihez.

Orbán Viktor szerint nagyon közel állunk a tömeges muszlim hatalomátvételhez, és ha ez megtörténne, többé keresztény alapokon politizáló párt nem nyerhetne Európában.

A miniszterelnök veszélyes csalinak nevezte azokat a gondolatokat, hogy a kereszténydemokrácia lehet liberális is. Nem lehet – folytatta –, mert a kettő kizárja egymást.

A kereszténydemokrácia nem liberális, hanem illiberális, mert a kereszténydemokrácia nem áll multikulturális alapon, a kereszténydemokrácia bevándorlásellenes és a kereszténydemokrácia a keresztény családmodellen alapul.

Jövőre leválthatjuk a ’68-as elitet. Orbán Viktor feltette a kérdést: ki jöhet helyettük? Erre csak azt a szerény választ adhatjuk – mondta –, hogy: Mi jövünk! A ’68-asokat leválthatják a ’90-esek, a kereszténydemokraták és antikommunisták – mondta.

Mienk a jövő, hajrá! – fejezte be beszédét Orbán Viktor.

 

Válaszolt a nézők kérdéseire

 

Mi nem megyünk el az Európai Néppártból, onnan csak elzavarni lehet bennünket – jelentette ki a beszéd után a hallgatóság kérdéseire válaszolva.

Azt mondta, ő bennmaradáspárti, fontos dolog a lojalitás, és az európai parlamenti választásoknak az Európai Néppárton belül szeretnének nekivágni. Ez a terv – mondta, ugyanakkor megjegyezte, hogy a néppártban egymástól gondolkodásban távol eső pártok foglalnak helyet, ezt áthidalni rendkívül nehéz, de szeretnék.

A Fidesz úgy tekint magára, mint a néppárt CSU-ja, a kereszténydemokrata platformot képviselik, és akkor erősek, ha össze tudják adni erőiket, még ha belső kompromisszumok árán is.

Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok elérték-e már támogatottságuk felső határát, azt mondta: számításai szerint 63-65 százalék között van azon választópolgárok aránya Magyarországon, akik eddig valamilyen közös akcióban velük részt vettek, és hajlandóak legalább megfontolni, hogy rájuk szavazzanak.

A Szőcs-Beke ügyről úgy nyilatkozott, Magyarország mindenkori miniszterelnökének jogi kérdésekben óvatosnak kell lennie, hogy konkrét román bírósági ítéletet kommentál-e vagy sem. Közölte: ő azok mellett áll, akik igazságtalanságot szenvednek el, és szerinte – függetlenül a nemzeti hovatartozástól – nem helyes embereket olyasmiért elítélni, amit nem követtek el.

Ennek a gyanúja erős ebben a pillanatban – közölte. Hozzátette: Magyarország nemzeti dimenziótól függetlenül minden esetben, különösen saját nemzettársai esetében, ki kell, hogy álljon az igazságtalanul megbüntetett emberek mellett.

Ez az egyetemes igazság kérdése - jelentette ki Orbán Viktor.

Az RMDSZ-szel összefüggésben megismételte: a magyarságon belüli súlyát nem a magyar kormánnyal való kapcsolata határozza meg, hanem az, hogy hány Erdélyben élő magyar ember szavaz rá.

A magyar miniszterelnöknek az a dolga, hogy az itt élő emberek ezen döntését tudomásul vegye, de legalábbis adja meg tiszteletet azáltal, hogy nem hagyja figyelmen kívül.

Az RMDSZ természetes partnere a mindenkori magyar kormánynak – rögzítette.

Ez nem jelenti azt, hogy a kisebb pártokról szabad megfeledkezni – tette hozzá Orbán Viktor. Megjegyezte: Magyarországnak egyszerre kell két fejjel gondolkodnia, és amikor építésről beszél, egyszerre kell az anyaország és a teljes nemzetépítésről gondolkodni.

Ezért indítottak gazdasági fejlesztési programot, amelyet folytatni fognak. A MOGYE pedig olyan nemzeti cél, amelyet nincs oka az Erdélyben élő nemzeti közösségnek feladnia. Ha ezt a nemzetpolitikai célt az itteniek nem adják fel, akkor a magyar kormánynak egyetlen dolga van, hogy ezt támogassa – jelentette ki Orbán Viktor.

Kitért arra is, Magyarországnak az az érdeke, hogy Románia erős és stabil ország legyen.

A déli és keleti irányból való nyomás tartósan velünk marad. Az a kérdés, hogy az ortodoxia kitart-e, és képes-e szellemi és fizikai alapon is gátat szabni a muszlim bevándorlással szemben. Ez közös biztonsági kérdése a románoknak, magyaroknak, németeknek, osztrákoknak, bár utóbbiak ezt nem tudják – közölte Orbán Viktor.

 

Hazai reakciók: „Hátratett kézzel”

 

Felháborító, hogy Orbán Viktornak engedik, úgy viselkedjen, mintha ő lenne Románia miniszterelnöke – írta Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke a Facebookon. „A centenárium évében Orbán Viktor akadálymentesen ünnepli Tusnádfürdőn a legnagyobb engedményeket, amelyeket Románia az utóbbi száz évben tett Magyarországnak. Az a tény, hogy a román állam magas szintű képviselete hiányzik a tusnádfürdői nyári egyetemről, hogy gátat szabhasson a radikálisan románellenes felszólalásoknak, ismét megmutatja, hogyan viselkedünk mi a külpolitikában: hátratett kézzel. Felháborítónak tartom, hogy Klaus Iohannis államfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea engedi, hogy Orbán Viktor úgy viselkedjen Tusnádfürdőn, mintha néhány napra ő lenne Románia miniszterelnöke” – írta Tomac a Facebookra. (Transindex.ro)

(Zárójelben: emlékeztetjük a kedves olvasót, hogy a Népi Mozgalom Pártja volt az, amely az Alkotmánybíróságnál kifogásolta a marosvásárheléyi római katolikus líceum megalakítását, valamint azt a – törvényerőre még nem emelkecdett közigazgatási törvénytervezetet, amelynek értelmében a magyar nyelv használata kötelezővé válna bizonyos esetekben.)