Különös, nyúzott azték istenség szobrára bukkantak

A mexikóvárosi Templo Mayor Múzeumban (MTM) lelepleztek egy szobrot, amelyet Tenochititlan Moyotlan negyedében fedeztek fel. Moyotlan nahuatl nyelven „a szúnyogok helyét" jelenti, amely az azték főváros, Tenochtitlan egyik tábora (zónája) volt. A várost négy táborra osztották: Moyotlan, Teopan, Atzacualco és Cuepopan, középpontjában a szertartási központtal, ahol a középületek, paloták és templomok, köztük a Templo Mayor álltak.

A felfedezésre 2022-ben került sor, amikor a régészek a Buen Tono alállomás közmunkálatai során a Delicias utcában, Mexikóváros történelmi központjában végeztek ásatásokat.

A 69 centiméter magas szobor a késő posztklasszikus korból (krisztus után 1200–1521) származó antropomorf alkotás, amely az azték istenség, xipe tótec, „nyúzott urunk” ábrázolása lehet.

Xipe Tótec számos néven volt ismert, többek között Tlatlauhca, Tlatlauhqui Tezcatlipoca, Yohuallahuan és Yaotzin, írja a HeritageDaily online tudományos portál.

Xipe Tótec az élet-halál-újjászületés istenségének számított, a mezőgazdaság, a növényzet, a kelet, a tavasz, az aranyművesek, az ezüstművesek, a felszabadulás és az évszakok istene. Xipe Tótecről az aztékok úgy hitték, hogy ő lehet az az isten, aki „feltalálta” a háborút, és gyakran olyan vörös színben ábrázolják, ami valószínűleg a saját nyúzott létére utal. Az aztékok emberáldozatokat mutattak be neki, ahol az áldozatokat megnyúzták és kivágták a szívüket, vagy egy tűzgödörbe dobták és elégették, míg másoknak pedig elvágták a torkát.

Egy alaposabb vizsgálat feltárta, hogy a szobrot andezitből faragták, egy olyan vulkáni kőzetből, amely a kovasavban szegény bazalt és a kovasavban gazdag riolit közötti összetételű, magas kvarctartalmú vulkáni kőzet. A szobor jobb karja egyfajta „kilövési pozícióban” van, míg a bal karon lévő fekete tezontlival faragott szög eredetileg egy chimalli nevű pajzsot tarthatott. A régészek a szobrot három réteg vályogpadló alatt találták meg, amelyet valószínűleg a tenochtitlan 1521-ben történt spanyol hódítását túlélő őslakosok rejthettek el.

A Moyotlan területén végzett ásatások lakóépületek maradványaira, emberi temetkezésekre, kerámiákra és temetkezési urnákra utalnak, valamint csatornákat, és úgynevezett „csinapatenyésztést” és egy móló nyomát is feltárták. (origo.hu)