Mindenkit megdöbbentett a görög kormányfő

Európa-szerte pánikot okozott a görög miniszterelnök bejelentése, hogy népszavazásra bocsátja az uniós vezetők által elfogadott mentőcsomagot. Senki nem hiszi ugyanis, hogy az ahhoz szükséges, soha nem látott mértékű megszorításokat megerősítik a görögök.

Hiába született megállapodás Brüsszelben, mit kell tennie Athénnak ahhoz, hogy megszabaduljon tengernyi adóssága felétől, Jeórjiosz Papandreu úgy döntött, a választókra bízza a döntést. „Ez a demokrácia csúcsa. Hazafiként kötelességünk, hogy a döntést a nép kezébe adjuk. Hát döntsön a nép” – mondta a kormányfő.

Papandreu egyúttal bizalmi szavazást is kért, amelyet pénteken tartanak. A görög miniszterelnöknek csak kétfős többsége van a parlamentben, de saját pártjából is támadják, így a kormány napokon belül megbukhat. Az ellenzék előrehozott választásokat követel.

A legnagyobb görög ellenzéki párt vezetője, az Új Demokrácia elnöke, Antonisz Szamarasz kijelentette: „Papandreu a saját bőrét igyekszik menteni azzal, hogy megzsarol mindenkit, és veszélybe sodorja az országot és európai jövőnket. Mi készen állunk, hogy ezt a veszélyt elhárítsuk, kerül, amibe kerül. A nemzet égető érdeke az, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartsunk.”

A népszavazással Papandreu saját pénzügyminiszterét is meglepte, és általános megdöbbenést okozott Európában is. Általános vélemény szerint ugyanis a lépéssel megásta a sírját a múlt héten tető alá hozott eurómentő-csomagnak. Annak ugyanis kulcsfontosságú eleme, hogy a bankok önként leírják Görögország adósságának felét, cserébe Athén tovább faragja a kiadásokat. Erre most a januári népszavazásig biztosan várni kell, akkor viszont a görögök jó eséllyel elutasítják a további reformokat.

A hitelezők egyelőre türelmesek: a bankok bejelentették, ők egyelőre tartják magukat a megállapodáshoz, miszerint leírják az Athénnal szembeni követeléseik felét, mintegy 100 milliárd eurót. A görögök többsége viszont elutasítja a megszorításokat, de az euróról nem akarnak lemondani. Emiatt akár eredménytelen is lehet a népszavazás. Az viszont nem világos, hogyan akarja a görög kormány addig kihúzni, hiszen segítség nélkül heteken belül fizetésképtelenné válik.

„Ezzel szívességet teszünk Európának, hogy kitessékelhessenek minket – értékelte a fejleményeket Vangelis Agapitos közgazdász. – A görög gazdaság évtizedeket esik majd vissza. A kormány úgy tesz, mintha nem értené, mennyire szorít az idő. Csak egy a sok kérdésből: ki fizeti ki decemberben a nyugdíjakat?” – háborgott a közgazdász.

Elemzők szerint a népszavazási kezdeményezés Görögország uniós tagságát is kérdésessé teszi.

***

A görög kormány kedden este válságtanácskozásra ült össze, ezen Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök – a meglehetősen negatív nemzetközi fogadtatás és a kormánypárton belüli nézeteltérések ellenére – megerősítette, hogy népszavazást akar kiírni az ország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomagról. Az éjszakába nyúló, hét óra hosszáig tartó kormányülés befejeztével Iliasz Moszialosz kormányszóvivő bejelentette, hogy a miniszterek egyhangúlag támogatják a miniszterelnök kezdeményezéseit, és hogy a népszavazást „a lehető leghamarabb megrendezik azután, hogy kialakulnak a mentőcsomag legfontosabb részletei”.

Meg nem nevezett tisztségviselők viszont elmondták, hogy két miniszternek még mindig erős fenntartásai vannak a referendummal kapcsolatban, amely az első lesz azóta, hogy a görögök 1974-ben megszüntették a monarchiát. Papandreu a kormány sorsát a parlamentre bízza a pénteken megtartandó bizalmi szavazáson. „Ragaszkodunk tervünkhöz, a demokrácia nem lehet csak látszólagos, pénteken meg fog nyilvánulni, és hiszünk abban, hogy megnyerjük a bizalmi szavazást, dacára annak, hogy a kormányzó szocialista párt képviselői között is nagy a nézeteltérés. Nem bukik meg a kormány!” – jelentette ki a kormányszóvivő helyettese még a kabinetülés közben.

A népszavazáson azt fogják megkérdezni a görögöktől, hogy akarják-e az új megállapodást, és hogy az ország bent maradjon-e az eurózónában. A dilemma nem az, hogy „ez a kormány vagy egy másik”, hanem hogy „igen vagy nem a megállapodásra”, „igen vagy nem az euróra” – közölte Jeórjiosz Papandreu. Mint mondta, tudja, hogy lesznek kedvezőtlen piaci reakciók, de szerinte a nyugtalanság ideiglenes lesz. A másik megoldás előre hozott választások kiírása lett volna, de azzal a kormány csak „a felelőssége alól bújt volna ki”, és a helyzet azzal fenyegetett volna, hogy csődbe megy az ország – érvelt a kormányfő.

A görög kormány válságtanácskozásán a biztonsági kabinet leváltotta a görög fegyveres erők teljes vezérkarát, valamint felmentette tisztségéből a szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság további tucatnyi főtisztjét. Erről a védelmi minisztérium számolt be közleményben.

A fegyveres erők élén a vezérkari főnökök bizottsága áll, amelynek van egy elnöke, és tagjai egy-egy vezérkari főnök a szárazföldi hadseregtől, a haditengerészettől és a légierőtől.

Egy minisztériumi forrás elmondta, hogy a biztonsági kabinet ülését már régen kitűzték erre a napra, be volt tervezve a katonai vezetés leváltása, és annak semmi köze a politikai vagy a gazdasági helyzethez.

Az ellenzéki pártok azonban azonnal támadták a kormányt a vezérkar leváltása miatt. „Maguknak végük van! Hagyják békén a fegyveres erőket!” – mondta Margaritisz Cimasz, az ellenzéki jobboldali Új Demokrácia párt védelmi kérdésekkel foglalkozó politikusa. Antidemokratikusnak nevezte az intézkedést.

„Ez csak a bizonytalanságot és az aggodalmat növeli a közvéleményben” – állapította meg a Demokratikus Baloldal párt.

A görög kormányfők – amikor arra számítanak, hogy esetleg változás lesz az ország élén – le szokták váltani a vezérkart, és a helyébe olyan tábornokokat ültetnek, akiket magukhoz közelebb állónak éreznek – mondta ezzel kapcsolatban egy forrás, amely ismeri a görög politikai szokásokat.

***

A tervezettnél akár már egy hónappal korábban, decemberben is megtarthatják a népszavazást az EU-mentőcsomagról – mondta szerdán Harisz Kacanídisz görög belügyminiszter az állami televíziónak. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha Görögország és nemzetközi partnerei az előirányzottnál korábban kidolgozzák a mentőcsomag részleteit. Iliasz Moszialosz kormányszóvivő szerdán még Kacanídisz bejelentése előtt azt mondta, hogy a lehető legkorábban megtartják a népszavazást.

***

Megdöbbenés fogadta szerte Európában a görög kormányfő döntését a népszavazásról és a bizalmi szavazásról. A nyugat-európai értéktőzsdék kedden erősen mínuszban zártak, miután a befektetők körében valóságos részvényeladási pánikot váltott ki a görög bejelentés.

Mark Rutte holland miniszterelnök kormánya kedd esti ülésén közölte: megpróbálja elérni, hogy Görögország mégse rendezzen népszavazást, de hozzátette: Görögország dolga eldönteni, hogy mi módon hagyja jóvá, vagy utasítja el az európai megállapodást.

Elena Salgado spanyol gazdasági miniszter kedd este kijelentette: az eurózóna országai mind azt akarják, hogy Görögország maradjon a zónában.

Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter így nyilatkozott a Financial Times Deutschland című lap szerint: az eurózóna továbbra is támogatja Görögországot, ha az ország hajlandó alávetni magát a szükséges reformoknak, és maga is bent akar maradni a blokkban. Schauble szerint a görögök meg fogják szavazni a kormány reformtervét.

Azumi Dzsun japán pénzügyminiszter is megdöbbentőnek nevezte tokiói idő szerint már szerdán, hogy a görög miniszterelnök népszavazást akar rendezni a mentőcsomagról, minthogy a referendum nem szerepelt a múlt heti európai megállapodásban.

Az új fejlemény miatt rendkívüli válságtanácskozást tartanak szerdán Cannes-ban az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői.

(hirado.hu/MTI)