Nemzeti ünnep

Először ünneplik ma szabadnapként Romániában január 24-ét, az ország nemzeti ünnepét (ezt hivatalosan tavalyelőtt decemberben fogadta el a parlament), amely arról emlékezik meg, hogy a két román fejedelemség – Moldva és Havasalföld – 1859-ben ezen a napon egyesült. Tavaly Klaus Iohannis román államfő azt hangsúlyozta, hogy a fejedelemségek egyesülése indította el Romániát a „modernizáció és nyugatosodás” útján, amihez a nemzeti érdekeket tisztán látó és azokért áldozatokat is vállaló vezetőkre volt szükség.

1859 januárjában Moldva és Havasalföld is Alexandru Ioan Cuzát, a moldvai Nemzeti Párt uniópárti vezetőjét választotta fejedelmévé, bár korábban a nagyhatalmak a – krími háború után török fennhatóság alól felszabadult – két román fejedelemség korlátozott egyesülésébe egyeztek csak bele. A perszonálunió után Cuza 1862-re elérte a két államapparátus összevonásának nemzetközi elismerését: az új állam ekkor vette fel a Románia nevet.

Romániának eddig (1990 óta) december elseje volt az egyetlen nemzeti ünnepe. 1918-ban az erdélyi, bánsági és magyarországi románok e napon nyilvánították ki Gyulafehérváron az általuk lakott területek és Románia egyesülését. Romániában 1918. december 1-jét a Nagy Egyesülésnek is nevezik, ennek mintájára 1859. január 24-ét – Cuza havasalföldi fejedelemmé választásának napját – a Kis Egyesülés napjaként kezdték emlegetni.