Skócia elszakadásától retteg az angol királynő

Belpolitikai ügyekben soha nem fejt ki véleményt az angol királynő, II. Erzsébet most mégis fél. Az uralkodó attól tart, hogy Skócia több mint 300 év után elszakadhat a birodalomtól.

A május eleji skóciai parlamenti választásokon abszolút többséget szerzett a tartomány függetlenségéért kampányoló Skót Nemzeti Párt.

A skót kormányt vezető SNP első embere, Alex Salmond tartományi miniszterelnök már a választások másnapján kijelentette, hogy pártja a következő négy évben ki akarja írni a helyi népszavazást Skócia függetlenségéről.

Skócia elszakadásának – és így az Egyesült Királyság felbomlásának – lehetősége már II. Erzsébet királynőt is aggasztja. Az uralkodó ezt jelezte is David Cameron brit miniszterelnöknek – írta a The Sunday Times című konzervatív brit lap.

A lap forrásai szerint a királynő a skóciai választások után a Buckingham-palotában tárgyalt a kormányfővel arról, milyen következményekkel járhat a monarchiára az SNP győzelme.

Udvari illetékesek hivatalosan is kérték, hogy a Downing Street bízzon meg egy alkotmányjogi szakértőt az unió felbomlásáról szóló lehetséges forgatókönyvek kidolgozásával arra az esetre, ha Skóciában valóban kiírják a függetlenségről szóló referendumot, és azon az elszakadást pártolók győznek – írta a The Sunday Times.

Az SNP vezetője ugyanakkor arról biztosította a királyi udvart, hogy Skócia akkor sem szakítaná meg kapcsolatait a monarchiával, ha függetlenné válna Nagy-Britanniától. A skót kormányfő többször kijelentette, például, hogy a független Skóciának is II. Erzsébet királynő maradna az államfője.

Ez korántsem lenne példátlan alkotmányos berendezkedés: Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is változatlanul a mindenkori brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője.

A skót elszakadás valós tétje azonban gazdasági jellegű. A Skót Nemzeti Párt elszakadási programja ugyanis az önálló skót állam finanszírozását az északi-tengeri brit lelőhelyekről felszínre hozott nyersolajra alapozná. Az SNP-nek már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olaj „Skócia olaja”.

Mindemellett dűlőre kellene jutni Londonnal a jelentős kiterjedésű és értékű skóciai királyi birtokok és egyéb gazdálkodó egységek – például a skót tengerparton kiépülőben lévő szélerőmű-hálózat – bevételeiről is.

(hirado.hu/MTI)