Tízezer éves rágógumi árulkodik a kőkorszaki tinik szájhigiéniájáról

Egy rágógumi sokat elárulhat arról, hogy őseink mit fogyasztottak és mennyire vigyáztak a fogaikra. Egy európai kutatócsoport egy őskori rágógumit (fa gyantából vagy szurokból készült rágógumit) vizsgálta, amelyet harminc éve találtak emberi maradványok mellett a svédországi Göteborg városához közeli Huseby Klevben. Az ősi rágógumi nemcsak az emberektől, hanem madaraktól, emlősöktől és számos kórokozótól származó genetikai anyagot is rejtett. A három szurokdarabon az azokat rágó egyének foglenyomatai találhatók, amelyek körülbelül 9890 évesek. Ezzel ez lehet a valaha ismert legrégebbi rágógumi. Az ősi rágógumi elemzése arra utal, hogy a kőkorszaki kamaszok mogyorót, pisztrángot és szarvast fogyasztottak, mielőtt rágóztak volna. Az egyik mintában például huszonhét különböző, az ínybetegséggel (parodontitis) összefüggésbe hozható baktérium nyomát mutatták ki. Több ősi baktériumgenomot rekonstruáltunk és figyelemre méltó mennyiségű szájüregi kórokozót találtunk – mondták a kutatók. Hozzátették: a fogak szélesebb körű, eszközként való használata valószínűleg növelte az ezt okozó szájüregi mikrobák összegyűjtésének kockázatát. A tudósok úgy vélik, könnyen elképzelhető, hogy néhány tinédzser nem sokkal azután elvesztette néhány fogát, hogy elkezdett a rágózni.

(Forrás: origo.hu)