Barack Obama: „Megölték Oszama bin Ladent”

Hivatalos bejelentést tett Barack Obama amerikai elnök, miszerint megölték Oszama bin Ladent. A holttest az amerikai hatóságok birtokában van, és a DNS-vizsgálata már megtörtént.

Az Egyesült Államok katonai műveletben a pakisztáni Abbotábádban végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorhálózat vezetőjével – jelentette be vasárnap éjjel a Fehér Házból élőben közvetített, rendkívüli televíziós beszédében Barack Obama amerikai elnök.

Az akciót egy kis létszámú amerikai egység hajtotta végre, tűzharcban ölte meg bin Ladent, majd elhozta a helyszínről a holttestét. Az akcióban az amerikaiak közül senki nem esett el. A katonák ügyeltek arra, hogy polgári lakosok ne essenek áldozatul a műveletnek – hangsúlyozta az amerikai elnök.

Barack Obama elmondta, hogy a múlt héten adott parancsot bin Laden megölésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ áll rendelkezésre az akció végrehajtásához, és lehetőség is van rá. Az elnök szerint a műveletet a pakisztáni terrorelhárítással együttműködve hajtották végre.

A pakisztáni hírszerzés illetékesei megerősítették, hogy végeztek az al-Kaida vezetőjével Iszlámábád közelében.

Obama telefonon beszélt Aszif Ali Zardari pakisztáni elnökkel, és kifejezte neki abbéli reményét, hogy Pakisztán továbbra is segíti Amerikát az al-Kaida és szövetségesei elleni küzdelemben.

*** 

A terroristavezér elleni rajtaütésben négy helikopterrel egy nagy lakóházra csaptak le a pakisztáni fővárostól északra fekvő város Bilal nevű negyedében – közölte egy pakisztáni hírszerzési tisztviselő. Egy helikopter lezuhant, nyilvánvalóan a földről eltalálták – tette hozzá. Esetleges sebesültekről a nyilatkozó nem tett említést.

A helikopterek egy észak-pakisztáni légi bázisról indultak bevetésre.

Az a körülmény, hogy bin Ladent a pakisztáni főváros közelében ölték meg, felveti a kérdést, hogy miképpen sikerült a terroristavezérnek ilyen sokáig elkerülnie elfogatását, és hogy milyen hosszú ideje rejtőzött azon a helyen, ahol végül is megölték. Az amerikai hírszerzési szakértők korábban azt gyanították, hogy bin Laden a Pakisztán és Afganisztán közötti határvidéken, olyan területen tartózkodik, amely kívül esik a központi hatóságok ellenőrzésén.

***

„Igazságot tettünk” – fogalmazott Obama, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak az al-Kaida elleni harca nem az iszlám elleni háború, mint ahogy ez az akció sem “az iszlám ellen irányult, mert bin Laden nem volt muzulmán vezető”.

Obama emlékeztetett arra: hivatalba lépése után azonnal közölte Leon Panettával, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával, hogy az Egyesült Államok legfőbb feladata az al-Kaida elleni harcban Oszama bin Laden elfogása vagy megölése.

A bin Laden megöléséről szóló első híradások után, még a hivatalos bejelentést megelőzően több százan spontán ünneplésbe kezdtek – amerikai zászlókat lengetve – a washingtoni Fehér Ház előtt.

Az elnöki bejelentés után New Yorkból, Philadelphiából és az Egyesült Államok több más nagyvárosából is örömünneplésről érkeztek jelentések.

George W. Bush, aki az al-Kaida által 2011. szeptember 11-én New York és Washington ellen elkövetett terrortámadások idején az Egyesült Államok elnöke volt, „nagyon jelentős eredménynek minősítette” bin Laden megölését. Az al-Kaida vezetője már azelőtt is rajta volt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által a tíz legveszélyesebbnek tartott körözött személy listáján, hogy a terrorhálózat elkövette a négy utasszállító repülőgép eltérítésével végrehajtott és több mint háromezer halálos áldozatot követelő, összehangolt merényleteket.

Obama bejelentésének hatására a távol-keleti tőzsdéken csökkent az arany és az olaj ára, a dollár árfolyama pedig emelkedett.

Fokozott védelem alá helyezték az Egyesült Államok külföldi diplomáciai képviseleteit, és az amerikai külügyminisztérium világszerte nagyobb óvatosságra intette az utazó amerikaiakat.

***

„Európában elrejtett atombombáról” vallott az al-Kaida terrorhálózat egyik vezetője a WikiLeaks portál által megszerzett és több világlapnak – köztük brit újságoknak – kiszivárogtatott titkos iratok szerint. Nagy-Britanniában a konzervatív The Daily Telegraph és a baloldali The Guardian közölt kivonatokat a bizalmas amerikai iratokból.

A Telegraph az általa csokorba szedett új információk közül kiemelte, hogy az al-Kaida egyik meg nem nevezett parancsnokának állítása szerint a terrorhálózat elrejtett egy atombombát Európában, és a szerkezetet akkor robbantaná fel, ha Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét elfogják vagy megölik.

A brit lap által közölt kivonat szerint az amerikai hatóságok tudják, hogy az al-Kaida számos kísérletet tett nukleáris alapanyagok beszerzésére, és az Egyesült Államokban attól tartanak, hogy a terroristáknak sikerült is urániumot vásárolniuk.

Az al-Kaida nukleáris csapásmérő képességére tett egyenes utalást a WikiLeaks által kiszivárogtatott iratok szerint Hálid Sejk Mohammed, a terrorhálózat operatív parancsnoka is, akit Guantánamón őriznek.

***

Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt.

Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a „gonosz birodalma”, vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.

A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida – jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a ’90-es évek elején terrorakciókat.

Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben – miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a „szent földre” – száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is.

Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja néven. Ez jelentett fordulópontot az al-Kaida történetében: a feltételezések szerint a szervezet azóta is szervezi és finanszírozza a különböző külföldi – csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri – iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket.

Bin Laden követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, más források viszont azt állítják, ez a szám elérte a 35 ezret. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonának mértékéről nincsenek pontos és megbízható értesülések, ám annyit lehet tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa, vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Családja meglehetősen népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született.

Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták már 2001 előtt is: így az 1993. február 26-i, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolója ellen elkövetett robbantással, amelynek hat halálos és több mint 1000 sebesült áldozata volt. Őt tartják felelősnek az 1995. november 13-án a szaúd-arábiai Rijádban lévő amerikai katonai misszió épületében elkövetett, hat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletért és az 1996. június 25-i, Dahran melletti amerikai támaszpontnál 19 életet kioltó robbantásért is. Az al-Kaida és bin Laden áll az 1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai főváros, Nairobi és Dar es Salaam központjában az amerikai nagykövetségnél elkövetett, 248 ember (köztük 12 amerikai) halálát okozó merényletért, miként azért is, amikor 2000. október 12-én a jemeni Aden kikötőjében az amerikai Cole rombolóhajón robbanás történt, a hajó elsüllyedt és 17 tengerész meghalt.

Az al-Kaida nemzetközi iszlámista terrorszervezet 2001. szeptember 11-én példátlan merényletsorozatot hajtott végre az általa az iszlám világ legfőbb ellenségének tekintett Egyesült Államok ellen. Az akciót Oszama bin Laden tervelte ki és irányította. A New York-i és washingtoni merényletben több mint háromezer ember halt meg.

Az Oszama bin Laden és az al-Kaidához kötődő merényletek száma a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta újabbakkal gyarapodott.

Az al-Kaida vezetőjének az elmúlt években már többször keltették a halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy életben van.

(hirado.hu/MTI)