Elindult a Szórvány Kulturális Karaván

Tegnap Kisjenőn első előadását tartotta a Szórvány Kulturális Karaván elnevezésű rendezvény.

Az Aradi Kamaraszínház vadonatúj – még ideiglenes rendszámú –, kilenc személy, gyorsan megejthető átalakítással díszletek, kellékek szállítására is alkalmas kisbusza reggel nyolc után valamivel már a kisjenői kultúrház udvarán állt, és megkezdődött a délelőtti előadás ideszállított díszletének a felállítása.

A kisbusz – ráadása egy Dacia Duster terepjáró – a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. anyagi támogatása révén vált elérhetővé az aradiak számára; a két autónak ez volt az első „hivatalos útja” abban a nagyszabású rendezvénysorozatban, amelyet Arad megye 11 magyarlakta helységében bonyolít le idén őszig a Karamaraszínház, az említett intézmények anyagi támogatásával.

Minden egyes kiszálláson (elképzelhető, mekkora gond saját jármű hiányában csak a díszlet kiszállítása) két előadással lépnek fel az aradiak: délelőtt egy gyermekeknek (nagycsoportos óvodásoknak, kisiskolásoknak, vagy nagyobbacskáknak) szóló darabbal (Szente Vajk–Gulyás Levente: A kolozsvári bíró), délután pedig egy kimondottan felnőtteknek (Móricz Zsigmond: A zördög) szólóval lép fel a Kamaraszínház.

A hétfői turnékezdőn, Kisjenőn több alkalommal is elhangzott, egyebek közt Petneházy Attila, magyar–magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos (mellesleg három évtizeden át nyíregyházi színész, volt parlamenti képviselő) részéről, hogy a Kamaraszínház missziót teljesít, amikor kis magyarlakta helységekbe elviszi a színházat gyerekeknek és felnőtteknek. (A délutáni „hivatalos megnyitón” felszólalt még Biró Zoltán helybeli RMDSZ-elnök és Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő.)

A Karaván bemutatkozása egyértelmű siker volt, ennél nagyobbat a továbbiakban sem kívánhatok: legyen mindenütt nagyszámú és igen „jó”, fogékony közönség (ezt az előadások utáni nem hivatalos beszélgetésben több színész, zenész, táncos is hangoztatta), mint Kisjenőn, mert a bemutatott műsor kifogástalan.

A kolozsvári bíró egy közismert Mátyás király-legendára épül: a város magát mindenhatónak képzelő, basáskodó elöljárója sanyargatja népét, az igazságos Mátyás erről, álruhában, persze, személyesen meggyőződik és igazságot szolgáltat. A szereplőgárda pedig – Mátyás (egyben a darabot rendező) Tege Antal, Éder Enikő (Beatrix királyné), Katkó Ferenc (kolozsvári bíró), Szabó Lajos (szegény legény), Gulyás Lajos (hajdú) – a gyermekközönséget magával ragadó előadást produkál. Az utána következő nagyszerű drámapedagógiai foglalkozáson (Tege Antal) az előadáson részt vett erdőhegyi és zerindi gyerekek egymást túllicitálva jelentkeztek a szereplésért...

A felnőtteknek szóló előadás nehezebb diónak bizonyult, a koncepción túl (ezt a darabot sokféleképpen lehet játszani) főleg mert a rendező Tapasztó Ernőnek sokfelől kellett összeverbuválnia a fellépőket: a színészek egy része (Tege Antal, Katkó Ferenc) Békéscsabáról jött, Harsányi Attila pár száz kilométerről, Miskolcról érkezett (oda is utazott vissza rögtön, amint lehetett, másnap előadása volt), Éder Enikő, mint köztudott, temesvári színésznő, a kitűnő Juhász zenekar a szerbiai, vajdasági Szabadkáról utazott ide, a négy nagyszerű táncos a békéscsabai Tabán együttes tagja. Tessenek elképzelni, hogyan lehet három országból (több irányú elfoglaltságú) embereket összehozni akár egyetlen próbára is... A délutáni „összeolvasó” próbán mintha lettek volna itt-ott „hézagok” – az esti előadáson azonban (szerintem) minden úgy ment, mint a karikacsapás, bár Éder Enikő utána megjegyezte: a produkciónak „egy kicsit még össze kell érnie”.

A kultúrházat szinte zsúfolásig megtöltő közönség mindenesetre nagyon élvezte a három jelenetből összeállt, meglehetősen „sikamlós” epizódokat és kiszólásokat is tartalmazó előadást (szerző, ismétlem: Móricz Zsigmond!), és felállva, hosszasan tapsolta a produkciót. S végére maradt, hogy  Juhászék a színpadról húzták a (magyar népi) táncházmuzsikát, és vagy húsz pár – fél szemmel talán a békéscsabai Aranysarkantyús táncos-koreográfus Farkas Tamás és partnere mozdulatait is figyelve – táncra perdült a kisjenői művelődési házban.

Bár lenne hetente, vagy legalább havonta egyszer ilyen szép esténk...