Hamas – film a szélsőségek állandó harcáról

Családon belüli erőszak – egy fogalom, amely egyesek számára csupán elméleti, mások számára viszont túlságosan is valóságos, megterhelő.

A Hamas az aradi Ovidiu Nagyi rendező filmje, amely valójában több mint egy film. Ez egy igaz történet, talán túlságosan is igaz túl sokak számára.

Egy történet, amelyhez május 16-án, csütörtökön az aradiak is csatlakozhatnak, nemcsak a játékfilm megtekintésével, hanem a film által feldolgozott témáról szóló nyilvános vitával. 

Az est 18 órakor beszélgetéssel, fotózkodással, italozással kezdődik, 19 órától pedig a film vetítésére kerül sor, amelyet egy újabb párbeszéd követ. Mindez az Arta moziban.

„Egy olyan országban, ahol az ököl gyakran tűnik megoldásnak, megszületik Ivo, egy félénk gyerek, aki a verekedések és verések, az elszenvedett traumák miatt, amelyeknek ki van téve, idegalapon tikket és hatalmas öklöt fejleszt ki. Ivo elszökik otthonról, sajnálkozva hagyja hátra bántalmazott édesanyját, akit később, amikor visszatér a szülői házba, már nem talál ott. Ettől a pillanattól kezdve folyamatosan keresi anyját, még felnőttkorában is, annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyítéka van arra, hogy már nincs az élők világában. Bár a remény csillanása minden lépésénél követi őt, a remény, hogy megtalálja az édesanyját. Ivo a bántalmazó család okozta trauma megtestesítője. Traumák, amelyeket a düh, az elszigeteltség, a szorongás tünetein keresztül hordoz magában. Traumák, amelyek folyamatosan felszínre törnek, és megakadályozzák abban, hogy igazán élje az életét. De mi történik akkor, amikor végre úgy dönt, hogy lebontja a védőfalat, és beenged mást is? Mi történik, ha nem csak az a sík, amelyben élünk, a földi, irányítja a valóságot? Amikor a jó és a rossz erői játszanak Ivo életével és a körülötte élők életével? 

Egy film traumáról és reményről, szerelemről és gyötrelemről, igazságról és gonoszságról, békéről és erőszakról. A szélsőségek állandó harcáról.  Ez a Hamas” – vallják az alkotók.