Jancsi és Juliska: Szeressük a testvérünket!

– Beszélgetés VARGA IBOLYA társulatvezetővel, rendezővel – 

Április elején a helyi Szent Antal plébánia meghívására Déván járt a kolozsvári Puck Bábszínház, Jancsi és Juliska történetét hozva el a gyermekeknek. Az elbűvölő előadást követően Varga Ibolya rendezővel, a Puck Bábszínház magyar társulatának vezetőjével beszélgettünk. 

– Korábbra terveztük Dévára való látogatásunkat. Eredetileg ősszel szerettünk volna eljönni, de akkor a járványügyi előírások nem tették ezt lehetővé. Akkor a Csipikét hoztuk volna. Remélem, hogy május–június folyamán erre is sor kerül. Nagy öröm itt lenni. A régi társulattal sokat jártunk Dévára.  Volt, hogy évente, de legalább kétévente egyszer. Főleg az árvaházat látogattuk. És most nagyon hálásak vagyunk Bonaventúra atyának, hogy ezt megszervezte, és összehozta a gyermekeket. Nagy élmény, mert nekünk ezt itt szinte lehetetlen megszervezni. Nagyon fontosnak tartom, hogy Déván van egy ilyen közösség és egy ilyen lelkes, csodálatos ember, mindent megtesz, hogy ezt a közösséget éltesse, együtt tartsa és megtartsa magyarként. Nekünk ez szívből jövő küldetés. Legszívesebben ingyen jönnénk. Igyekszünk minél jutányosabb áron és minél gyakrabban eljutni ide. 

– Aki itt ült a nézőtéren, és figyelte a gyermekek lelkesedését, el sem hinné, hogy ezek ugyanazok a gyermekek, akik a nap nagy részét unott arccal ülik végig az iskolában vagy épp a számítógép előtt. Kacagtak, tapsoltak, szurkoltak. Örültek, és igazi önmaguk lehettek. Hogyan tudja ezt előcsalni a bábszínház?

– Most paravános játékkal jöttünk, kesztyűbábbal. Ez a legdinamikusabb, legelevenebb és legvarázslatosabb műfaj a bábszínházon belül. Talán attól olyan különleges a bábszínház, hogy a szereplők nem emberekben elevenednek meg, hanem bábokban. És teljesen más, mint az élőszínház, a drámai színház, hiszen sokkal több humor, sokkal több groteszk elevenség van bennük. Sokkal közelebb állnak látványban is a gyerekek játékához. Ez egy igazi, életre keltett mesevilág, amit a felnőtt színház nem tud ilyen hitelesen nyújtani. 

– A gyermekek valószínűleg könnyebben tudnak azonosulni a bábokkal.

– Először is a bábu egy picike kis lény. Főleg a paravános játékoknál. A gyerekek világához sokkal közelebb áll, mint a felnőtt, hiszen a felnőtt mégiscsak más arányokat hoz. Ezért talán. És azért, mert a bábu másképp viselkedik. A bábu mozgása, képességei nem annyira korlátozottak, mint az emberi mozgás Nem függ annyira a gravitációtól. Olyasmit is meg tud csinálni, ami a gyermekek fantáziájához sokkal közelebb áll. Repülni tud, szét tud bomlani elemeire, majd összeáll ismét. Tehát olyasmit kapnak, amit gyakorlatilag máshol nem. 

– Említette, hogy eredetileg Csipikét hozták volna Dévára. De végül mégis Jancsi és Juliska jött. Sokan úgy tartják, hogy a klasszikus mesék már kimentek divatból. Nem érdekli a gyermekeket, mert távoli világról szólnak. Ma már nem viszik a kicsiket a szülők az erdőbe rőzsét gyűjteni, sokkal kevesebb a szegény gyermek... Mégis bejönnek a klasszikusok?

– Akárki akármit is mond, a klasszikus mesékre mindig bejön a közönség. Mert szeretné a nagy címeket mindig újabb és újabb elbeszélési módban viszontlátni. Szeretik ezeket a hősöket. Ezeket a meséket mai napig olvassák a kicsi gyermekeknek, és aztán szeretné megnézni a gyerek is, a felnőtt is, hogy a történet hogyan kel életre különböző változatokban. Ezek kortalanok. Egyébként a műsorpolitikánk három irányba tekint: a klasszikus mesék, a magyar népmesék és a kortárs írók meséi felé. Hiszen utóbbiak is nagyon fontosak. Ilyen például Lázár Ervinnek a Szegény Dzsoni és Árnikája, vagy akár a Csipike. Odafigyelünk a kortárs irodalomra, hiszen nagyon fontos, hogy a mai nyelvet, a mai írókat, a mai irodalmat is megismerjék a gyermekek a bábszínházon keresztül is. 

– A mesék mindig hordoznak némi tanulságot. Rendezőként azonban igyekeznek ezt-azt kidomborítani a történet mondanivalójából. Jancsi és Juliska milyen üzenettel érkezett Dévára?

– Az előadásnak a legfontosabb része a magja, az üzenet, amit hordoz. A Jancsi és Juliska üzenete, hogy a testvéri szeretet egyedülálló. Egyedülálló, mert ebben az életben akire igazán számíthatunk, az a testvér. A szülőkön kívül, akik egy idő után elhagynak, mégiscsak legközelebb hozzánk a  testvérünk áll. Hiszen olyan szépen mondja a magyar nyelv, hogy testvér, egy testből és egy vérből vagyunk. Ez a mese tökéletesen példázza azt, ahogyan a két testvér megmenti egymást. Ha nem szeretnék egymást olyan nagyon, akkor elbuknának. Ez az üzenete a Jancsi és Juliskának. A testvéri szeretet csodálatos, felemelő érzése és páratlansága. Szeressük a testvérünket!