Magdalena Parée-Hahn: Tér és idő

Az Adam Müller Guttenbrunn ház előcsarnokában hétfőn nyílt meg Magdalena Parée-Hahn temesvári/saarbrückeni festőművész Tér és idő című kiállítása. 

A tárlatnyitó szép számú közönségét a Romul Ladea Művészeti Egyesület nevében Reghina Maria Târnoveanu köszöntötte, a kiállítás anyagát Szekernyés János, a Temesvári Képzőművészek Egyesületének elnöke méltatta.

Szekernyés János műkritikus szerint, aki évek óta figyeli Magdalena Parée-Hahn művészeti pályáját, a festőnő rendkívül sokat fejlődött az utóbbi időben, kitartásának köszönhetően ún. „vasárnapi festőből” hivatásos képzőművész vált belőle. „Az itt látható alkotásai azt igazolják, hogy a festőnő a Nyugati Egyetemen kiválóan elsajátította a „mesterséget” – mondta Szekernyés János – a tárlatnyitót megtisztelték jelenlétükkel tanárai is az egyetemről, Dacian Andone és Liliana Mercioiu, akiktől nagyon sokat tanult az utóbbi években, a festői stílusát és a látásmódját is megváltoztatta, ami nyereségként könyvelhető el. Dicséretes az áldozat is, amit a művészetért meghozott Magdalena Parée-Hahn, Saarbrücken és Temesvár között ingázva az egyetemi évek alatt, és az is figyelemre méltó, hogy rendszeresen kiállít, ez a 25. egyéni kiállítása!”

A tárlat anyagát méltatva, Szekernyés János műkritikus kifejtette: Magdalena Parée-Hahn művészetében meghatározó szerep jut a színeknek, a kromatikus struktúráknak, amelyek nem csak a kompozíciók díszítő elemei, de meghatározzák a festmények lényegi mondanivalóját, hangulatát, a festőnő lelkiállapotát közvetítik. A művész formai világa a világegyetem alkotó elemeiből építkezik: a föld, a víz, a levegő és a tűz. Ezekben a festményekben testet ölt a tér és az idő filozófiája. Magdalena Parée-Hahn festészetében az absztrakció mérsékelten és visszafogottan van jelen, a képeiben felsejlik az eredeti formák emléke. Kompozíciói függőleges irányban felfelé építkeznek, a felemelkedést, az égi szférák felé való törekvést sugallják. Ez a kiállítás egyértelműen bizonyítja, hogy Magdalena Parée-Hahn biztos léptekkel halad előre a művésszé érés útján – mondta befejezésül Szekernyés János.