Mária román királynő párizsi követsége Aradon és Temesváron

Kevés lett volna a győztes antant-nagyhatalmak gátlástalan érdekérvényesítése és a román diplomácia legendás zsenialitása, hogy 1919–20-ban létrejöjjön Nagy-Románia, ha nincs egy karizmatikus asszony, Mária királynő, aki hat hét alatt meggyőzte a Nyugatot? Ezt a kérdést boncolgatja Koszta István legújabb könyve, a Mária román királynő párizsi követsége című kötet.

„…nem vagyok annyira szellemi ember, mint amennyire a képességeimet annak értékelik” – bizarr vallomás egy nőtől, egy királynőtől pedig kíméletlen önirónia. Mindezt éppen akkor, 1919-ben fogalmazza meg Mária, a románok királynője, amikor a modern kori történelem legnagyobb politikai sakkpartijának részeseként a Párizs környéki „békéknek” ágyaz meg az antant elitje, s ő az alig pár évtizednyi múlttal bíró állam érdekeiért lobbizik. Ahogy Koszta István legújabb könyvéből kiderül, nem is sikertelenül.

Koszta István közíró, hadtörténész legújabb kötetét október 25-én, kedden Aradon a Jelen Házban, október 26-án, szerdán Temesváron a Nyugati Jelen szerkesztőségében mutatják be. A szerző mindkét helyszínen dedikál.