Megjelent a Havi Szemle szeptember–októberi száma

2011. október 13. 17:50 (csütörtök) /

A hét elején Bukarestben jártam, vonattal. Induláskor majdnem lekéstem a vonatot, mert visszafordultam a Havi Szemle nemrég megjelent őszi számáért, de megérte, mert így az úton, ráérve, miközben az őszbe forduló tájat csodáltam, többször is átolvasva ízlelgethettem a lapban megjelent írásokat.

Így, ősz elején a versek nagy része az őszről szól, és sokuk megkapott, nagyon találónak és technikailag jól kivitelezett alkotásoknak találtam. Néhány sort idéznék is azokból, amelyek az őszről szólnak ízelítőül, hátha meghozom az olvasók kedvét, s talán olyan is lesz, aki kezébe veszi a lapot és utána néz, hogy is folytatódnak a versek.

 

SZILASI ILDIKÓ

   Ősz-idill

Hullatja perceit

a vén idõ,

rõtt fátyolt

leng a dombtetõ….

 

Reccsen az ág,

búcsúzik a nyártól,

az õsbarázdás

õszi fától;

 

BRITTICH ERZSÉBET

Õszi park

dérben pirult

ködtõl sápadt

barnára ért

lombruhádat

lassan veted le

mint kacér

ködfátyolos

szép õsztündér

 

NAGYÁLMOS ILDIKÓ

Más is látta

Ma láttam az õszt,

ökörnyálon ereszkedett alá,

a kocsmaajtóban kaptam rajta,

fénylett, a napsugár nyalta

aranyra.    

 

Eszteró István

Ősz templomában

fuvallaton bizsergõ bókra

lobog fel sejtek csipkebokra

lélegzetvételnyi csodában

visszhangozó õsz templomában.

 

A lapban néhány vers, pl. Olosz Lajos, Bokor Ella, Dálnoki Nagy Lajos, Szávics Károly az ősszel közeli kapcsolatban álló magánnyal, öregedéssel foglalkozik, de vannak történelmi jellegű írások is.

Ebben a számban alig 4 prózai írás van, kettőt feltétlenül érdemes megemlíteni. Pataky Sándor Hogyan készül a kép és milyen az elrendezése c. írása a Kölcsey Egyesület irodalmi előadásán hangzott el 1936-ban és eddig nem jelent meg nyomtatásban. Szakavatottan és plasztikusan írja le egy festmény alkotási folyamatát. Medvigy Imre Nyírő József életéről és műveiről ír a Halhatatlan élet című írásban, arra ösztökélve bennünket, hogy az őszt követő hosszú téli estéken keressük elő Nyírő egy-egy regényét, nem fogjuk megbánni.

Kíváncsi vagyok, vajon hányan olvasták eddig ezt a lapszámot, s lesz-e olyan, aki ezen írás után fogja kézbe venni. Arra kérném a számítógép-közelben lévő olvasókat, jelezzék ezt a neten, és véleményeket, javaslatokat is várunk.

Jankó András,

a Kölcsey Egyesület elnöke

Hozzászólások