Simonyi Imre születése 90. évfordulója ürügyén (Bodor Pálnak)

2010. augusztus 5. 19:21 (csütörtök) /

Vitapartnereket toboroznék. Ki(k)re számithatunk?

Azért most, mert van ideje a szalmakalapviselésnek, s a kérdésfelvetésnek. Azokra a kérdésekre keresnénk a választ, amelyekre már régen kötelesek lettünk volna válaszolni. Ki fia-borja Simonyi Imre?, aki a Leveles partján született Szmola Imre néven. Simonyiról Simonyiban vajmi keveset tudnak. Gyulán mit, mennyivel tudnak többet? Beszélnek-e Simonyiról? A szavalóversenyen Gyulán idén úgy negyvenen, ha voltak, de voltak. Ez tény, de az is, hogy Simonyifalván is volt, immár harmadik alkalommal szavalóverseny, hatvanegy résztvevővel. A Békés megyei Hírlap beszámolt róla. Hiányosan, Kányádi Simonyi-díjának, Kelemen Hunor Kányádi méltatásának, Havas Judit és a gyulai küldöttség tisztelgésének említése nélkül. Pedig a szavalóverseny közös kapcsolódási pont. Keresnünk kell a közös kapcsolódási pontokat a határok nélküli Európa polgáraiként. Mert Simonyifalván még számon tartják a Szmolák, a Haászok, az Anabringek eredetét. Van hivatalos testvértelepülési egyezmény Vadász és Turnhout (Belgium) között, Gyula és Csíkszereda között, meg Gyula és a németországi Ditzingen között. Tudtommal Simonyifalva és Gyula között hivatalosan nincs. A simonyifalvi Simonyi Napokon láthatunk belga, román, német küldöttséget. Hivatalos gyulai városi küldöttséget ritkán, hol ezért, hol azért. Errefelé azt mondják, először seperj a saját portád előtt, azaz ki-ki a magáé előtt. Simonyifalván már, ill. még működik a Simonyiak Háza, Gyulán még csak emlékszoba. Gyulán már áll a Simonyi-mellszobor. Egészalakos még nem, sem Simonyifalván, sem Gyulán. Pedig már kész volt Deák Árpád Sétáló Simonyija. Azóta se öntötték bronzba, legalább kicsinyített mását. Egyedül Árpási Zoltán rendelt egy bronzba önthetőt. Egyedül ő tette szóvá, hogy közszemlére való volna a Sétáló Simonyi. Mert Gyula és Simonyi(falva) között ércnél maradandóbb híd feszül, Simonyi Imre. Megbecsülnünk, felmutatnunk kell, ma és holnap is, a 90. és a 100. évfordulón is.

Hevesi Mónár József 

Hozzászólások