Tiszta álmok művészete

Egy bő hete Mátyás József alkotásai – élénk színekben pompázó fenséges karakterek, balladisztikus kompozíciók – népesítik be a dévai Forma Képzőművészeti Galériát. A Tiszta álmok művészete címet viselő tárlat anyaga Szolnokról érkezett, a művész családjának jóvoltából. – Tulajdonképpen egy nagyon szerencsés és termékenynek bizonyuló találkozás indította el ezt a tárlatot. Gazda József művészeti író már korábban is megjelentetett egy kisebb terjedelmű monográfiát édesapámról, a Kriterion Kiadó gondozásában. Jól ismerték egymást, és egy nemrégiben történt találkozásunk alkalmával felvetődött, hogy megírja a teljes életművet átölelő, nagyobb terjedelmű monográfiát. A könyv születésében fontos szerepet vállalt a család minden tagja, a férjem, Vidra Sándor, aki minden követ megmozgatott, hogy ez a kötet megszülessen és a szintén képzőművész leányom, Vidra Réka, aki szeretett nagyapja emlékét őrizve szerkesztette meg a könyvet, illetve tervezte meg az eredetileg Szolnokon bemutatott kiállítást. Felvetődött ugyanis, hogy amikor a könyv elkészül, ne önmagában induljon világjáró útjára, hanem vele együtt mutassuk be a gazdag alkotói örökségnek azt a nem csekély részét, amely a család tulajdonában maradt.  Így született meg a kiállítás elsőként Szolnokon és a dévai képzőművészeti egyesület támogatásával Dévára is elhoztuk a képeket. Nagy örömünkre szolgál, hogy a monográfiát maga a szerző, Gazda József mutatja be mindkét helyszínen, és hogy Dévára további köteteit is elhozta – ismertette a tárlat születésének folyamatát Vidra Annamária, Mátyás József képzőművész Szolnokon élő leánya.

A tárlaton John Pârva, a Romániai Képzőművészek Egyesülete dévai szervezetének elnöke köszöntötte az érdeklődők népes táborát, majd dr. Doina Reghiș Ionescu értékelte Mátyás József alkotói életútját. A család nevében Mátyás József fia, a szintén képzőművész Mátyás László mondott köszönetet.

A közel félszáz kiállított alkotás megtekintése közben Márton Dorottya szavalt és Szabó Edwin téglásbeli diák zongorázott, majd sor került a Mátyás József-monográfia és Gazda József művészeti író, szociográfus, tanár további két kötete (a Hét Krajcár Kiadó gondozásában megjelent Bújdosók és  Vezényelt történelem) bemutatására. A könyvbemutató házigazdája Kun-Gazda Kinga-Viola, magyar szakos tanár volt. Az ő kérdéseire válaszolva, illetve a tárlatmegnyitót követő beszélgetés során Gazda József elmondta: Mátyás József a népi kultúrával roskadásig megrakott batyuval indult el szülőföldjéről. És ez a batyu lett a menedéke, amikor a magát a nép szószólójaként feltüntető kommunista rendszer azt kívánta volna, hogy minden művész hajbókoljon neki, és igaznak állítsa be sokféle hazugságát.  Mátyás József a népballadák világába menekült. Ezt nem tudta támadni a rendszer, hiszen a balladák a nép sok évszázados szenvedésének erkölcsi nagyságrendű krónikái. Szintén ezen a ponton, a népi kultúra terében történt meg az egymásra találás Mátyás József és a Zsil-völgyi bányászok, illetve a román hegyi lakosság között. A fiatalon ide helyezett művészt egy otthonról már jól ismert balladisztikus világ fogadta, melynek értékeit ismerősként transzponálhatta a maga értékeinek sorába, és így e két világ: a Székelyföld és a Zsil-völgyi hegyek lakói egymást gazdagítva találnak otthonra művészetében.

Gazda József hangsúlyozta: Mátyás József művészetében a legcsodálatosabb a formaalkotó egyedi nyelvezet és a megfogalmazott üzenet közötti harmónia. A művészet ősi funkciója ugyanis a Teremtővel, a végtelennel való beszélgetés, a lét értelmének, szépségének megragadására való törekvés. Ehhez sikerült Mátyás Józsefnek egy egészen egyedi formanyelvet teremtenie. Nagyszerű alkotásainak családi hagyatékban maradt része március első hetében még megtekinthető a dévai Forma Galériában.