Az Opportunity marsi robot kezdeti munkálatai a Vörös Bolygó egyik új területén olyan felszíni kompozíciót mutatnak, mely különbözik mindentől, amivel a robot első 7,5 éve alatt találkozott.
Az Opportunity három héttel ezelőtt érkezett meg a 22 kilométer széles Endeavour-kráterhez. Az első kőzet, amit megvizsgált egy lapos tetejű, zsámoly nagyságú képződmény. Valószínűleg egy becsapódás vájta ki, amely teniszpálya nagyságú mélyedést hozott létre a kráter szegélyén. A kőzetet nem hivatalosan „Tisdale-2-nek” nevezték el.
Steve Squyres, az Opportunity missziójának vezetője szerint a kőzet különbözik a korábban vizsgálatoktól. „Kompozíciója hasonlít néhány vulkáni kőzetéhez, ám sokkal több a cink és a bróm, mint általában.” A kutató szerint ez arra utalhat, hogy a régió valamikor hőforrásnak, vagy más hidrotermális aktivitásnak adott otthont. A Tisdale-2 töredékeinek változatossága egyéb ásványok előfutára lehet, melyekbe a robot a kráternél botolhat.
Az elmúlt két hétben a kutatók a robotkar egyik készülékét használták a bemélyedés számos pontján lévő elemek azonosítására. Emellett megvizsgálták a kőzetet az Opportunity mikroszkopikus képalkotójával, valamint panorámakamerájának számos szűrőjével. A képalkotó közeli felvételei felfedték, hogy a kőzet egy breccsa, azaz kisebb kőzetek agglomerációja, melye meteorbecsapódás során létrejött intenzív hő és nyomás révén álltak össze. Az ilyen típusú kőzetek igen mindennaposak a Holdon, áma Marson ritkának tartják őket.
A marsi keringő egységek megfigyelései azt sugallják, hogy az Endeavour szegélyén lévő kőzetek a Mars korai időszakából származnak, és olyan agyagásványokat tartalmaznak, amelyek kevésbé savas, nedves feltételek között alakultak ki, melyek talán kedvezőbbek az élet számára. Az ősi kráterszegélyből csak szakaszos gerincek maradtak vissza. Azon gerincszekció, ahova az Opportunity megérkezett a Cape York nevet kapta. A helyszín és a következő, dél felé tartó szegélytöredék közötti hiátust pedig Botany Bay-re keresztelték.
Ray Arvidson, a misszió helyettes vezetője szerint, a Cape York felé tartó utolsó szakaszon a Botany Baynél olyan egyenetlen felszínt figyeltek meg, mely semmire sem hasonlít, amit eddig láttak, emellett a Cape York szélénél lévő pad üledékes kőzetnek tűnik, amelyet talán víz hordozta anyag vájt ki és töltött fel. „Úgy döntöttünk, először a Cape Yorknál lévő ősi kőzeteket vizsgáljuk meg.”
A kutatócsapat azt követően választotta ki hosszú távú célpontul az Endeavourt, hogy az Opportunity három évvel ezelőtt kimászott a Viktória-kráterből. A misszió során a robot két évet töltött a Viktória tanulmányozásával, mely az Endeavournél 25-ször kisebb bemélyedés. Az ott és máshol napvilágra került kőzetek, melyeket az Opportunity megvizsgált, szulfátban gazdag kompozícióval rendelkeztek, amely egy olyan ősi időszakhoz kapcsolható, amikor savas víz volt jelen.
Az Opportunity 21 kilométert araszolt a Viktóriától, hogy elérje az Endeavourt. Landolása óta pedig mintegy 33,5 kilométert tett meg. „Nagyon idős robotunk van elég jó állapotban, mely harmincszor hosszabb ideje működik, mint eredetileg terveztük” – mondja John Callas, az Opportunity projektmenedzsere. „Azonban bármikor elveszíthetünk egy kritikus komponenst a robot létfontosságú rendszerében, és a misszió véget is érhet. Az is elképzelhető, hogy még évekig használhatjuk az Opportunity képességeit. Több kilométer izgalmas geológiai felfedezés vár még ránk a kráternél.”
Az Opportunity, és ikertestvére, a Spirit három hónapos elsődleges misszióját 2004 áprilisában fejezte be, majd a bővített küldetések égisze alatt még évekig vizsgálódott. Mindkét robot fontos felfedezéseket tett az ősi Mars nedves környezetiről, melyek kedvezőek lehettek a mikrobiális élet hordozására. A Spirit 2010 márciusában hallgatott végleg el.
A NASA újgenerációs marsi robotját, a Kíváncsiságot idén november 25. és december 18. között indítja útnak. A robot 2012 augusztusában érkezik meg.
(hirado.hu/NASA/Spaceflightnow)
Hozzászólások