Elindultak az első Galileo műholdak a Szojuzzal

Közép-európai idő szerint pénteken délután fél egykor sikeresen elindult az európai Kourou űrkikötőből az első Szojuz rakéta, fedélzetén a Galileo műholdas navigációs rendszer első két készülékével. Ez az orosz rakéta debütálása Francia-Guyanáról.

A Szojuz rakétacsalád 1776 alkalommal repült az 1950-es évek óta, ám ez az első alkalom, hogy a korábbi Szovjetunió területein kívül bocsátják fel. A mérnökök módosítottak bizonyos eljárásokat, hogy a rakétát és terhét hozzáigazítsák a trópusi Francia-Guyana magasabb páratartalmához és melegebb hőmérsékletéhez.

A módosítások lehetővé teszik, hogy a Szojuz hajtóműveit a felszínről állítsák le. A Kazahsztánból és Oroszországból induló Szojuz-rakéták fedélzeti számítógéppel rendelkeznek a hajtóművek vészhelyzeti leállítására, azonban az európai fél megkövetelte azt a képességet, mellyel ilyen helyzet esetén a felszínről is leállítható a hajtómű.

Az európai kormányoknak három évébe és 800 millió dollárjába került a Szojuz kilövőállásának és egyéb épületeinek a kiépítése. A 17 emeletes mobilis szerviztorony mellett a kilövőállást a bajkonuri után modellezték.

Az Európai Bizottság emellett több milliárd eurót költött saját műholdas navigációs rendszerének kifejlesztésére, amely egy évtizedes késés után indulhatott el az első két műholddal. Arra számítanak, hogy a Galileo jelentős eredményeket hoz az EU tagállamainak számos olyan üzlet formájában, melyek kihasználhatják a precíz, űrbe telepített eszközök adatait.

A felbocsátást eredetileg csütörtökre tervezték, azonban anomáliát figyeltek meg a rakéta üzemanyagának feltöltésekor, ezért a kilövést 24 órával elhalasztották. Kiderült, hogy a rakéta harmadik fokozatát üzemanyaggal ellátó szelep szivárog. A mérnököknek ki kellett cserélniük a szelepet, mielőtt a visszaszámlálás és az üzemanyag betöltését ismét megkezdhették.

A műholdas navigációt alkalmazó felhasználók nem észlelik majd azonnal a Galileo rendszer előnyeit. Várniuk kell, míg a navigációs jelet bekapcsolják, erre valószínűleg 2015-ben kerül sor. 

Az amerikai verzióval szemben, a Galileo pontosabb atomórákat szállít. Ezek a műholdas navigációs rendszerek szívét képezik. Elméletben a Galileo által sugárzott adatoknak így jelentősen jobbnak kell lenniük az amerikaiaknál. Míg az elérhető GPS-jelek jelenleg mintegy 10 méteres hibahatárral működnek, a Galileo tervezői egy méteres pontosságot ígérnek, amikor az egész rendszer szolgálatba áll.

A cél azonban, hogy a különböző rendszerek együttesen működtethetők legyenek, ami azt jeleni, hogy a felhasználók számára a legnagyobb előny egyszerűen az a tény lesz, hogy egyszerre több műhold van az égbolton.

(hirado.hu/ ESA)