Kína végrehajtotta második sikeres űrdokkolását

Kína hétfőn sikeresen elvégezte második űrdokkolását. A manőver során két automata űrhajó kapcsolódott össze az űrben.

A Sencsou-8 és a Tienkung-1, melyek november harmadikán elvégezték az ország első dokkolását az űrben, azóta össze voltak kapcsolódva. Hétfőn azonban, 12 napos együtt repülés után, a Sencsou levált az űrállomás modulról, majd fél órával később problémamentesen ismét dokkolt rajta.

A Hszinhua kommentátora szerint a Sencsou-8 misszió „lefektette a mélyűri missziók alapkövét. Az autonóm dokkolás lehetővé teszi, hogy Kína űrállomásokat fejlesszen, ellássa őket, asztronautákat szállítson fel, és vészhelyzet esetén megmentse őket.”

A dokkolási manővereket hatalmas sikernek könyvelték el Kínában. Az ország abban reménykedik, hogy saját űrprogramját 2020-ra hatalmas, emberes űrállomássá fejlesztheti. Két űrhajó orbitális pályán történő összekapcsolása e cél elérésének egyik szükséges lépcsőfoka.

A kínai dokkolás néhány órával követte csak az orosz Szojuz sikeres indulását három űrhajóssal – két kozmonautával és egy NASA asztronautával – a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A Tienkung-1 Kína tervezett űrállomásának prototípus űrmodulja, amely szeptember 29-én indult. A Sencsou-8, mely hasonlít az első kínai asztronautákat felszállító űrhajókhoz, november elsején indult el, és harmadikán dokkolt először.

A dokkolási mechanizmust, amely 10 ezer alkatrészből áll, illetve a Sencsou-8 fedélzetén lévő több mint 600 készüléket mind Kínában fejlesztették és kivitelezték. A Sencsou-8 a Hszinhua információi szerint november 17-én tér haza.

2012-ben további két űrdokkolást terveznek, a saját űrlaboratórium kiépítését 2016-ra, míg az emberes űrállomást 2020-ra tervezik – jelentették a kínai űrügynökség szakemberei. Az elkészültekor mintegy 60 tonnás kínai űrállomás jóval kisebb lesz, mint a 16 nemzetet tömörítő Nemzetközi Űrállomás, amely a jelenlegi tervek szerint 2028-ig üzemel.

Kína akkor indította el saját űrállomásprogramját, amikor az ISS-projekthez történő csatlakozási kísérleteit nagyrészt az Egyesült Államok kifogásai miatt elutasították.

A Hszinhua információi szerint „apró módosításokkal” a kínai dokkolási mechanizmust kompatibilissé lehet tenni az ISS portjaihoz. Kína emellett lehetővé tette, hogy Németország biológiai kísérleteket végezzen egy dokkoló űrhajón. Ez a nemzetközi kooperációs első példája a kínai emberes űrprogram elindítása óta.

(hirado.hu/AP/Space.com)