Korábban alakultak ki a dinoszauruszok?

Az első, dinoszauruszszerű élőlények mintegy 9 millió évvel korábban fejlődtek ki, mint korábban gondolták.

Ez a konklúziója azon tanulmánynak, melynek során Lengyelországban, 250 millió éves kőzetekben talált lábnyomokat vizsgáltak meg. A Royal Society folyóiratban megjelent tanulmányban a csapat a nyomokat hátrahagyó állatot Prorotodactylusnak nevezte el.

A nyomok aprók – mindössze néhány centiméter hosszúak –, ami azt sugallja, hogy a legkorábbi, dinoszauruszszerű állatok akkorák voltak, mint egy házimacska. Legfeljebb egy vagy két kilogrammot nyomhattak, négy lábon jártak és nagyon ritka állatok voltak. Lábnyomaik a lelőhelyen az összes nyom mindössze két-három százalékát teszik ki.

A nyomok 2 millió évvel a perm végi tömeges kihalás után keletkeztek. Ez volt a bolygó történelmének legrosszabb tömeges ilyen eseménye. Stephen Brusatte, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója, és a vizsgálat vezetője szerint, geológiai értelemben, ez csak egy szempillantás. „Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a dinoszaurusz családfa közvetlenül a kihalás után jött létre, mely teljesen új elmélet, és a dinoszauruszok korai történelmének nagyon radikális újragondolása.”

A perm végi kihalási eseményben a Föld összes élőlényének több mint 90 százaléka eltűnt a hatalmas vulkánkitörések, hirtelen globális melegedés és az óceánok stagnálása miatt. Mostanáig a kutatók azt hitték, hogy a dinoszauruszok 15-20 millió évvel a kihalás után fejlődtek ki, amikor a bolygó sokkal lakhatóbbá vált. Ám az új lábnyomok azt sugallják, hogy az őshüllők felemelkedése közvetlenül kapcsolódott a pusztító kihalási eseményhez.

„E tömeges kihalás nélkül talán soha nem lettek volna dinoszauruszok” – mondja Brusatte. „Van ebben valamiféle szimmetria, hiszen, amikor 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok haltak ki, utat nyitottak az emlősök számára.”

Bár a lábnyomok dinoszauruszszerű élőlények jellegzetességeit hordozzák, nem szolgáltatják azt a bizonyítékot, amit egy megkövesedett csontváz nyújtana. Mike Benton, brit kutató szerint „jobb lenne, ha csontvázunk lenne, mert a lábnyomok kissé nyitottak az interpretálásra.” Úgy hiszi, hogy a felfedezés fontos, de elmondta, már megjelent volna az egyik főbb tudományos magazinban, ha Brusatte-nek további bizonyítéka lenne állításaira.

Az eredmények a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences folyóiratban jelentek meg.

(hirado.hu/BBC)