Mélytengeri hangokkal kínál élő kapcsolatot egy új weboldal

Egy új weboldal, a LIDO – Listening to the Deep Ocean Environment – élő kapcsolatot kínál 10 olyan hidrofónnal, melyeket európai vizekben, és eggyel, melyet Kanadában helyeztek ki. Hamarosan még többet kapcsolnak be Kanadában és Ázsiában.

A hálózat elsődleges célja rögzíteni és archiválni a hosszú távú, tenger alatti zajokat, így a kutatók tanulmányozni tudják az emberi tevékenység hatásait a delfinekre és bálnákra. A projekt Michel André, spanyol bioakusztikus ötlete. A kutató és csapata az utóbbi 10 évet azzal töltötte, hogy hidrofónokat telepített a tengerfenékre a már létező kutatóplatformokon, melyek, például, a földrengéseket és szökőárakat vizsgálják.

„Ezek a megfigyelő helyszínek már eleve össze voltak kapcsolva a parttal, hogy geofizikai és asztrofizikai adatokat szolgáltassanak, így előnyt kovácsoltunk a meglévő hálózatból ahhoz, hogy valós idejű akusztikus adatközpontokat installáljunk rájuk” – mondja André, aki novemberben mutatja majd be a víz alatti technikát Rio de Janeiróban. „A rendszert a partról látják el energiával, és audio adatokat szolgáltat egy szervernek, ahol a jeleket elemzik, és közvetlenül az interneten publikálják.”

A kutató laboratóriuma által kifejlesztett algoritmus szűri a jelzésekben lévő különféle frekvenciákat, hogy azonosítsa a speciális hangokat, többek között 26 bálna- és delfinfaj dalait, valamint az emberi tevékenységekből – mint hajózás, szélfarmok, olaj- és gázkitermelés, valamint szeizmikus tesztelés – származó zajt. „Ez az első alkalom, hogy vizsgálni tudjuk az akusztikus eseményeket a nagy idő- és térbeli skálán” – mondja André. Mostanáig a tenger alatti zaj vizsgálatát célzó legtöbb kísérlet során ideiglenesen kihelyezett hidrofónokat alkalmaztak, melyek csak hetekig maradtak kinn.

Több készülékkel a hálózatban, az új rendszer felfedheti a zajszennyezés hatásait a bálnákra. A hidrofónok fel tudják venni a több száz kilométerre lévő szilás cetek hangját, így a különböző helyszínekre telepített installációkat arra lehet használni, hogy bemérjék egy állat pozícióját, és nyomon kövessék útját. Ennél fogva lehetségessé válhat meghatározni, amennyiben az állatok a zajokra reagálva útvonalat változtatnak, vagy pedig kedvelt útvonalaikat a hajózás vagy egyéb zajok új forrásai miatt módosítják.

André szerint lehetséges, hogy hidrofónokat helyezzenek ki az ipari platformok köré bójákra, és ezeket is bevonják a hálózatban. Az ilyen készülékek aztán valós idejű riasztást adhatnak, amikor bálnák és delfinek haladnak el a közelben, így a zajos műveleteket addig fel lehet függeszteni.