Sokba került a Phobos-Grunt kudarca

Egy sor bolygóközi programot állítottak le az orosz űrkutatási intézetben a Phobos-Grunt űrszonda kudarca miatt – értesült az Izvesztyija című orosz napilap. 

Az újság csütörtöki számában megjelent cikk szerint nem csak a szondát készítő Lavocskinról elnevezett moszkvai intézet fizeti meg drágán a Mars kutatására készített, januárban lezuhant szonda sikertelenségét, de az egész orosz űrkutatásnak sokba kerül a kudarc.

A 2015-ig érvényes szövetségi űrkutatási programból most tizenhat törlését javasolja a Roszkozmosz űrkutatási hivatal. A kormánynak elküldött javaslat szerint, egyebek között, leállítják a Naprendszer bolygói: a Mars, a Merkúr és a Vénusz kutatására tervezett eszközök fejlesztését.

A Lavocskin kutatóintézetnek alapvető szerep jutott volna ezekben a programokban, de a magas kockázat, a komoly műszaki követelmények és a tervezett költségek hiánya miatt ezekre a bolygóközi kutatásokra esett a választás, amikor áttekintették a terveket – magyarázta az Izvesztyijának a Roszkozmosz egyik név nélkül nyilatkozó illetékese. A kormánynak leállításra javasolt Vénusz-D elnevezésű program, például, a szovjet időkben elkezdett kutatást folytatta volna, amelynek keretében 2016-ra terveztek szondát küldeni a bolygóra.

A Roszkozmosz szakemberei szerint a jövőben a több célt is szolgáló Arktika elnevezésű rendszer fejlesztésére kell összpontosítani. A program szerint több műholdat is felbocsátanának, amelyek a sarkköri kutatásokat segítenék. Más szakértők azonban kételkednek a program ésszerűségében. Ivan Mojszejev, az úgynevezett Űrpolitikai Intézet vezetője a sarkvidéki szárazföld alatti energiahordozókért folyó küzdelem során keltett politikai hangulatkeltés miatt kitalált, felesleges tervnek tartja az Arktikát.

A Phobos-Grunt orosz űrszondát arra szánták, hogy a Mars pályájára állva kis távolságból tanulmányozza a Földhöz legközelebbi bolygót, s egy leszálló modult küldjön a Mars Phobos nevű holdjára. A felbocsátás után azonban a szonda nem tudott ráállni a Marshoz vezető pályára, a Föld közelében maradt, és darabjai január 15-én a Csendes-óceánba zuhantak a Chiléhez tartozó Wellington-szigettől 1250 kilométerrel nyugatra.

Az összesen három évre tervezett misszió összköltsége 5 milliárd rubel volt, és végső célja, hogy mintegy 200 grammnyi talaj- és kőzetminta eljusson a Földre. A vállalkozástól Oroszország azt remélte, hogy végérvényesen lezárul az a két évtizednyi korszak, amikor műszaki problémák akadályozták űrprogramja távolabbi célpontjainak kutatását.

(hirado.hu/MTI)