Ujj János

Jó múltkorában román bajnoki focimeccset adtak a tévében. Olyan köd volt, hogy csak a játékosok mozgásából lehetett következtetni, mely irányba halad a labda.

Annak idején, amikor még tudományos szocializmusból is vizsgázni kellett az államvizsgán, meg a tanári fokozati vizsgán is, egy sor kommunista dogmát kellett bemagolni.

Elcsitult a Románia–Anglia közötti FED-Kupa teniszmérkőzésen kirobbant botrány. Vagy illetékesek leintették a médiát, hogy jó lesz hallgatni róla. Mármint Ilie Năstase, az egykori teniszcsillag minősíthetetlen viselkedéséről, mert az csak rossz színben tünteti fel az országot.

Bevallom, hogy fogalmam sincs arról, mi szükséges a Kárpátok mellékén ahhoz, hogy valaki egy focicsapatot bejegyeztessen. Kétségtelen, némi pénz mindenképpen. Aztán a foci szeretete. Vagy a kivagyiság.

Több mint egy évszázaddal ezelőtt kiadott naptár-évkönyvek szorgos gyűjtője vagyok. Még a lapokra tépett példányokat is megbecsülöm.

Közmondásos volt a tény, hogy a kommunisták igencsak értettek a propagandához. Népszerűsítették a semmit, népámító szöveggel állították maguk mellé a tömegeket. Felfújták a gazdasági teljesítményeket, elhallgatták a kudarcokat.

A Forradalom útján (korábban Andrássy tér) gyönyörű palotákat emeltek elődeink. Valamikor egy-másfél évszázaddal ezelőtt.

Hosszú időn keresztül valamennyien annak a tévhitnek estünk áldozatul, hogy az egykori kisipari és szolgáltató szövetkezetekből nyugdíjba vonultaknak azért alacsony a nyugdíjuk, mert tőlük csak az alapbérből vonták le a társadalmi alapot, hogy több maradjon a borítékban.

A múlt héten a világ valamennyi keresztény vallása együtt tartotta meg a legnagyobb keresztény ünnepet: Jézus Krisztus a kereszthalál utáni diadalmas feltámadását. (Zárójelben jegyzem meg: a keresztények többségének óhaja, hogy így kellene lennie mindig!)

Évtizedek óta tudjuk, hogy Romániában Justicia szemét nem takarja kendő. Sőt, alaposan szemügyre veszi azt, aki színe elé kerül. Mert a román igazságszolgáltatás kettős mércével mér: a kisebbségiek tetteit sokkal szigorúbban ítéli meg.

Hétfőn reggel megint kiakadtam egy szolgáltató arcátlanságán. Sokadszorra történt meg, hogy az egyik telefonszolgáltató, a Romtelecom megkésve küldi ki az előző havi számlát. Többször előfordult (min a múlt héten is), hogy a postás pénteken délután dobja be a postaládába, mire este felhozom, már felkelt a hold.

Évek óta figyelem, miként igyekeznek minden áron a figyelem központjába kerülni azok a pártok, szervezetek, amelyeknek semmi esélyük sincs, hogy a nagypolitikában szerepet játsszanak.

A múlt héten a Nyugati Jelenben megjelent Köszönés című jegyzetecskére több visszajelzést is kaptam.

Évtizedek óta halljuk a szakemberek figyelmeztetését, hogy takarékoskodni kellene a Föld energia- meg víztartalékaival, mert belátható időn belül az emberiség feléli azokat.

Az ötvenes években a nacionalizmus elrettentő példájának emlegették a két világháború közötti burzsoá rendszert, amely elnyomta a kisebbségeket, még a keresztneveket is le kellett fordítani.