A Bigéri-csoda vége: leszakadt a világhírű vízesés sziklája

Hétfőn az esti órákban leszakadt a híres Bigéri-vízesés (cascada Bigăr) harang formájú, zöld mohával borított sziklája, amelynek köszönhetően az egyébként kis méretű vízesés világhírűvé vált. A Néra-szurdok – Beusnica Nemzeti Park fő látványossága, a mindössze 8 méter magas Bigér-vízesés 100 ezer turistát vonzott évente, amióta egy internetes portál a világ legszebb különleges vízesésének választotta 2013-ban.

A vízesés sziklájának a leszakadását bemutató videót, amit egy turista véletlenszerűen vett fel, a Romsilva tette közzé hétfőn közösségi oldalán, azzal a magyarázattal, hogy a vízesés sziklája természetes okokból szakadt le. A sziklát alkotó mésztufa egyre terebélyesebb lett (mint egy cseppkőbarlang képződménye), amíg a saját súlya miatt leszakadt. Az omláshoz a Romsilva közlése szerint a lerakodott moha is hozzájárult, nyilván kisebb mértékben. A vízesés látványosságát éppen ennek a mésztufa sziklának a különleges formája és színe adta.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Bigéri-vízesés hírnevét az internetnek és a külföldiek általi felfedezésének köszönheti. A Bigéri-forrás vize 200 méterrel lejjebb, egy harang alakú mésztufa képződményen szerteágazva ömlik a Ménes-patakba, ez a Bigéri-vízesés. Az egyébként jelentéktelen méretű vízesés pontosan a 45-ös szélességi körön található, amelyet egy tábla jelöl a Stájerlakaninát Bozoviccsal összekötő 57B országút mellett, erről sokkal többen tudtak, mint magáról a vízesésről. A Bigér-vízesésnek azóta járnak a csodájára mind a belföldiek, mint a külföldiek, amióta az interneten közzétették a fotóját és kinevezték a világ legszebb különleges vízesésének. A helyszínen sokan csalódtak a Bigér-vízesés látványában, mert alig 8 méter magas, inkább felülről volt rálátás és csak tavasszal, illetve ősszel volt elegendő vize ahhoz, hogy látványos lehessen, többnyire alig csordogált rajta a víz. Készültek róla nagyon látványos fotók is, ezek hozták meg a világhírnevét.

A Romsilva cáfolja azt a feltételezést, hogy a vízesés leszakadását az okozta volna, hogy lejjebb egy pisztrág-tenyészethez vezették el a Ménes-patak vizét. „A pisztrángost már 40 évvel ezelőtt létrehozták, és azóta semmi sem változott, így alaptalan az a híresztelés, hogy a pisztráng-tenyészet miatt szakadt volna le a Bigér-vízesés” – áll a Romsliva közleményében.