A reneszánsz kor embere már nem fogadta el a korábbi társadalmi és szellemi kötöttségeket, s ezt fejezi ki a test mind szabadabb mozgását biztosító viselet is.
Amióta ember az ember, divat mindig is volt, legfeljebb még nem ezzel a szóval illették, hanem a „ruha teszi az embert” népi bölcsességgel foglalták össze. Fokozottan érvényes volt ez a megállapítás a középkorban és a reneszánsz idején, amikor rendeletek szabályozták, hogy a pórnéptől egészen az uralkodóig, egy-egy társadalmi osztálynak hogyan és miként illik és szabad öltözködnie. Nyugaton, az utca forgatagában már első pillantásra megállapítható volt, hogy főnemessel, nemessel, pappal, polgárral, vagy jobbággyal van-e dolgunk: a ruhaviselet feltételezte és híven tükrözte gazdájának rangját, de egy tehetősebb polgár, bár pénztárcája megengedte volna, nem öltözködhetett úgy, mint egy gróf vagy herceg, ugyanis a ruha jelentette a személyazonosság igazolását.
Nyugat-Európától eltérően Magyarországon nem léteztek szigorú öltözködési törvények, csak a zsidók és a prostituáltak öltözködésére vonatkoztak kötelező szabályok, azonban a ruhájukon díszes rojtot csak a nemesek, rézsarkantyút pedig csak a király által lovaggá ütött férfiak viselhettek.
A rendezvények pompájával természetesen lépést tartott az öltözékek színes kavalkádja is, amely az udvar fényét volt hivatott emeli. A különféle ruhadarabok drága anyagukra, szabásukra, díszítésükre nézve is méltán sorolhatók az iparművészet remekei közé. A szebb, díszesebb darabok nagy értéket képviseltek. A finom bársony- vagy selyemanyag arany- és gyöngyhímzése, sőt olykor drágaköves díszítése nagy összegeket emésztett fel. A főurak és a nemesek végrendeleteikben külön intézkedtek selyem- és bársonyöltözeteik, prémes subáik felől. A nagy érték és a gyakorlati használhatóság természetesen ajándékként is igen kívánatossá tette a díszes ruhaneműt. Mátyás nászajándéka például, egy karmazsinpiros, arannyal átszőtt magyar ruha volt, két cobolyprémes turca (női suba) kíséretében.
A Mátyás-korabeli hazai divatot a nyugati és keleti ruházat egymás mellett élésének kettőssége jellemzi. Az egyértelműen keleti – elsősorban kun – viseletet részben felváltót a kor külföldi forrásai megkülönböztetően magyarnak említenek, tehát vitathatatlan a magyar jellegű női és férfi öltözék léte. Erről tanúskodik a budai magyar ruhát készítők céhe által 1492-ben kiállított irat is, hiszen ahol a magyar ruhát készítők céhbe tömörültek, ott a magyar öltözékek varrásának is virágoznia kellett.
A selymet, bársonyt, arannyal és ezüsttel átszőtt brokátot már nem keletről hozták, hanem a saját, és a fejlett olasz szövőipar látta el a hazai piacot. Az olasz takácsok által szőtt damasztok és brokátok arabeszkes, gránátalmás motívumai Mátyás király udvarában is kedvelté váltak.
A legfontosabb kiegészítő évszázadok óta a veretes öv, melyet a magyar szakirodalom pártaövnek nevez. Az öv veretein nevek, monogramok, Krisztus és Mária, rózsák és a gonosz szellemet megkötő fonat együttesen szerepelt, s ezek a díszítő funkció mellett oltalmazó szerepet is betöltöttek. A férfiakhoz hasonlóan a nők is csípőjükre leeresztve viselték a 8-10 centiméter széles övet, melyeket apró figurákkal, címerekkel ékített csat zárt.
A főrangúak színes, arannyal átszőtt finom szőrmével szegett köntöséhez a drágaköves koronák, az arany–ezüst lemezvirágokból alakított koszorúk illettek. A királyi kamarások ezüsthüvelyes kardot viseltek.
Murvai Miklós
o0o
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a jubileumi Mátyás király-emlékév keretében, a Mátyás király reneszánsz udvara című, a kor magyar építészetét és képzőművészetét bemutató, videóvetítéssel egybekötött előadását 2018. április 3-án, kedden 18 órakor a Jelen Ház nagytermében tartja.
Arendezvény meghívott előadója: dr. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, az Egri Eszterházy Károly Egyetem Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszékének az adjunktusa, az Esztergomi Keresztény Múzeum kutatója.Közreműködik: Rónai Zoltán, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója, felkészítő tanár: Nyári Melinda.
Házigazda: Murvai Miklós.
Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk!
Hozzászólások