A döntéseket a polgárok érdekében kell meghozni, nem ellenük

Sorsdöntő, mondhatni történelmi évbe léptünk, 2024 nagy választási év. Romániában, Európában és világszerte milliók járulnak az urnákhoz idén, a leadott szavazatok hosszú távra befolyásolhatják Európa sorsát. Politikai turbulenciákból, ideológiai túlfűtöttségből és társadalmi polarizációból eddig sem volt hiány, sőt. Immár két háború is zajlik, az Ukrajna elleni 2022-es orosz agresszió után tavaly a Közel-Keleten is fegyveres konfliktus robbant ki, miután a Hamász terroristái támadást indítottak Izrael ellen. Az idei többrendbeli választásoknak nagy a tétje. Mindezekről az újabb mandátumért induló Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselővel beszélgettünk.

– Képviselő úr, sokat tapasztalt politikusként hogyan látja az idei sorozatos választási évet?

– 2024 választási szuperév, az EU-ban illetve nem kevesebb, mint 64 országban lesznek választások. Nyilván a legtöbb választás kimenetele csak az adott ország lakosságát érinti, a júniusi európai parlamenti választás viszont az egész kontinens sorsát határozza meg legalább öt évre, de talán tízre is. Az amerikai választás pedig az egész világot befolyásolja, mivel az USA a világ első számú hatalma, amely meghatározó politikai, katonai, gazdasági és egyéb téren. Európában riadót fújtak, mivel reális az esély, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Európában félnek kiszámíthatatlanságától és markánsan jobboldali szemléletétől, ami ráadásul a társadalom extrém polarizáltságával párosul.

– Nálunk EP-, helyhatósági-, országgyűlési- és államelnöki választások lesznek, melyek közvetlenül érintik az erdélyi magyarságot. Legalábbis az első három, az államelnöki választás talán kevésbé.

– Ott kell lennünk a döntéshozatalban, hogy rólunk ne dönthessenek megkérdezésünk nélkül, sem helyi, sem országos, sem európai szinten. Rajtunk kívül senki sem tekinti szívügynek az erdélyi magyarság ügyét, senki sem karolja fel, senki sem küzd következetesen érte. Ezért tartom roppant fontosnak, hogy az RMDSZ megőrizze pozícióit, s lehetőleg erősítsük is meg azokat. Ez viszont csakis az erdélyi magyarság összefogásával érhető el. Az RMDSZ szorosan együttműködik a magyar egyházakkal, oktatási intézményekkel és a civil szférával, és remélem, hogy a magyarság értékelni fogja mindezt. Déván meg szeretnénk tartani az alpolgármesteri tisztséget, s arról sem mondunk le, hogy visszaosztásnál némi szerencsével országgyűlési mandátumot is szerzünk Hunyad megyében.

– Hivatalosan is bejelentette, hogy újabb mandátumért indul a júniusi EP-választáson.

– Folytatni szeretném az elkezdett munkát, 2007 óta rengeteg tapasztalatot szereztem az Európai Parlamentben, ezt eddigi tevékenységem is tükrözi, főleg gazdasági téren. Vannak még ötleteim, ismerem az EU belső szerkezetét, úgy látom, hogy hasznos tevékenységet végezhetek a jövőben is.

– Több ciklusban volt már képviselő a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező EP-ben, vagyis többféle politikai színezetű testületben tevékenykedett. Sokak számára a júniusban leköszönő jelenlegi parlament a legbalosabb.

– Ez így is van, a 2019-es választások után az EP-ben olyan többség alakult, amely baloldali és mélyzöld. Utóbbi az ideológiailag túlfűtött klímaaktivistákra vonatkozik, akik gátolnák az ipart, gátolnák a kereskedelmet, a mezőgazdaságot és általában mindent, ami szerintük káros a környezetre. Nem kérik ki a szakértők véleményét, figyelmen kívül hagyják a lakosság érdekeit, zárt irodákban szabják meg a célokat. Racionális érveket nem fogadnak el, meg vannak győződve saját igazukról, és nem hajlandók kompromisszumra. Bármilyen áron, minél hamarabb szeretnék elérni a céljaikat, nem törődnek a mellékhatásokkal, ideológiai alapon közelítik a problémákat. A biológia törvényeit is felülírják a gender-ideológiával, ha rajtuk múlna, a fizika törvényeit is megváltoztatnák kényük-kedvük szerint.

– A klasszikus jobboldali pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) – amelynek az RMDSZ is tagja – azonban megváltoztatta szemléletét.

– Az utóbbi másfél évben az EPP felismerte a gondokat, és újrapozicionálta magát, s minden egyes szélsőséges javaslat ellen szavazott. Az EP azonban így is megszavazta ezeket, mert a szocialisták, a vehemensebb kommunisták és a még náluk is szélsőbalosabb zöldek vannak többségben. Így született meg a zöld átállás (green deal), amely téves útra vitte az EU-t, mert a lakosságra és a gazdaságra hárítja az átállás jelentős költségeit. 2035-ig ugyanis 55%-kal kell csökkenteni a széndioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest, illetve akkortól kezdve be kellene tiltani a belső égésű motorokkal felszerelt új járművek beírását, 2040-től pedig a földgázalapú házi fűtésközpontokat tiltanák be zöld energiaforrások javára. Mindezek költségei viszont a lakosságot és a gazdasági szereplőket terhelné. A baloldali többség nem törődött ezzel, csak manapság az EU-s szintű gazdatüntetések nyomán kezdik belátni döntéseik káros következményeit.

– Éppen az ipart, mezőgazdaságot és a lakossági életszínvonalat válságba sodró baloldali ideológiai túllengések ellensúlyozására sokan jobboldali fordulatra várnak a júniusi választáson.

– Nagyon remélem, hogy a következő európai parlamentben a jobboldal súlya nagyobb lesz, s még ha nem is lesz egyértelmű jobboldali többség, legalább ne legyen ennyire baloldali. Három nagy téma körvonalazódik, ezek dönthetik el a választás kimenetelét. A megélhetési krízis például egyre több európai polgárt érint, a háborúk és a fokozódó nemzetközi válság nyomán az energia- és élelmiszerárak jelentősen megnövekedtek, az EU-s gazdaságra nehezedő nyomás egyre nagyobb. Ezt Brüsszelben tudomásul kell venni, meg kell hallgatni az emberek hangját. Az ideológia és a bürokratikus túlszabályozás nem róhat további terheket a kis- és közepes vállalkozásokra, az európai iparra és a lakosságra.

– A migrációnak is alighanem kiemelt szerep jut a választásoknál, főleg, hogy eddig vagy kerülték, mint a forró kását, vagy ha már nem lehetett, akkor a balliberális ideológia szemüvegén keresztül kezelték.

– Ez egy másik olyan fontos téma, amely milliókat foglalkoztat Európa szerte, s amelyre Brüsszel képtelen volt helyes megoldást találni, holott 2015 óta terítéken van, és azóta komoly következményekkel járt. Nyugaton valós sokk volt, hogy Hollandiában a radikális, migráció ellenes Geert Wilders nyerte meg a parlamenti választásokat tavaly ősszel. A Brexit is a migrációra vezethető vissza, akárcsak a schengeni övezet válsága, amelynek a levét éppen Románia és Bulgária issza meg.

– Európában is jelentős a társadalmi széthúzás. Kelet-Európa saját bőrén tapasztalata meg fél évszázadig, hogy egy magát egyedüli világboldogítónak kikiáltó kicsi, de fanatikus balos kisebbség minden áron rá akarta erőszakolni rögeszméit a többiekre, széleskörű társadalom-mérnökség révén, tragikus következményekkel. Az utóbbi időben Brüsszel mintha az egykori elvtársak nyomdokain haladna.

– Új európai társadalmi szerződés szükséges, az ideológia nem irányíthatja az EU-t. Vissza kell szorítani az ideológiát, beleértve a társadalmi átnevelési kísérleteket, az úgynevezett „érzékenyítést”, a döntéseket a polgárok érdekében kell meghozni, ezt az ideológia nem írhatja fölül. Vissza kell térni az EU alapító atyái értékeihez, az eltérő szemléletek és a politikai szempontok demokratikus egyeztetéséhez a szólásszabadság és a jogállamiság keretein belül. Vagyis azokhoz az alapértékekhez, melyek oly sikeresnek bizonyultak, s amelyek példátlan fejlődést, szabadságot, együttműködést és jólétet biztosítottak Európának. S amelyről az utóbbi években letérítette az ideológia. RMDSZ-es, néppárti politikusként realista, Európa-párti és emberközpontú politikai platformmal járulunk a választók elé, amellyel hiszem és remélem, hogy meg tudjuk győzni választóinkat, s a júniusi EP-választáson jobboldali konzervatív fordulat következik be, Európa pedig visszatér az alapító atyák értékeihez.

– Sok sikert kívánva a júniusi választáson, köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én is köszönöm!