A hányadrészes tulajdonközösség felosztása

Ahogy azt az előző cikkben ígértem, mai cikkünk a hányadrészes tulajdonközösség felosztásával foglalkozik. Mivel senki sem kötelezhető arra, hogy közös tulajdonosként élje le az életét, ezért ezen jogi intézmény időtartamáról  azt állíthatjuk, hogy véges. 

A hányadrészes tulajdonközösség felosztása során a vagyontárgy annyi részre osztódik, ahány közös tulajdonos van. A felosztás után megszűnik a tulajdonközösség, így az illető közös tulajdonos a ráeső rész kizárólagos tulajdonosa lesz.

Bármelyik közös tulajdonos, a hányadrészes tulajdonközösség időtartamától függetlenül, kérheti ennek felosztását. Tehát, ezen jog gyakorlása elévülhetetlen (kérelmezése nincs időhöz kötve). Ezt a szabályt viszont egy kivétel erősíti. A közös tulajdonosok, közös megegyezés alapján, 5 évre felfüggeszthetik a hányadrészes tulajdonközösség felosztásának kérelmezését. Ez azt jelenti, hogy a közös tulajdonosok maximum 5 évig tulajdonközösségben rendelkezhetnek a vagyontárgy fölött, csak 5 év leteltével kérhetik a hányadrészes tulajdonközösség megszüntetését.

A hányadrészes tulajdonközösség felosztása két úton történik:

– közös megegyezésen alapuló felosztás (a legegyszerűbb, de gyakorlatban a legritkább jogi folyamat);

– bírósági úton történő felosztás (leggyakoribb jogi folyamat).

 

A hányadrészes tulajdonközösség közös megegyezésen alapuló felosztása

A közös megegyezésen alapuló felosztás esetén, miden közös tulajdonos beleegyezésére szükség van. Abban az esetben, hogyha egyiküknek nem áll szándékában felbontani a tulajdonközösséget, vagy nem egyeznek meg a vagyontárgy felosztását illetően, a hányadrészes tulajdonközösség közös megegyezésen alapuló felosztása lehetetlenné válik. A megegyezés történhet szóban, de bizonyíték szempontjából az írott forma ajánlatos.

A közös megegyezésen alapuló felosztás, csak abban az esetben engedélyezett, ha minden közös tulajdonos részt vesz a felosztáson. Hogyha az egyik közös tulajdonos kiskorú, a felosztás csak szülő vagy gyám jelenlétében történhet, ugyanakkor szükséges a gyámhatóság jóváhagyása is. Abban az esetben, ha a szülő, illetve a kiskorú gyámja nincs jelen a felosztáson vagy a gyámhatóság nem engedélyezi a közös megegyezésen alapuló felosztást, és a közös tulajdonosok eltekintenek e szabálytól, a felosztás érvénytelenné válik. A kiskorú viszont, amikor felnő, beleegyezhet az úgymond szabálytalanul történő felosztásba, és az addig érvénytelen felosztás érvényessé válik.   

A hányadrészes tulajdonközösség bírósági úton történő felosztása 

Amint említettem, abban az esetben, ha a közös tulajdonosok nem egyeznek meg a vagyontárgy felosztását illetően, a bíróság dönt. Ez a célszerű megoldás akkor is, hogyha például csak az egyik közös tulajdonos unta meg a tulajdon közösséget és a többiek hallani sem akarnak a felosztásról.

A bírósági úton történő felosztás háromféleképpen lehetséges: a vagyontárgy természetbeni felosztása, a vagyontárgy az egyik közös tulajdonos kizárólagos tulajdonába helyezése, valamint a vagyontárgy eladását követően a pénzösszeg elosztása a közös tulajdonosok között.

a) A vagyontárgy természetbeni felosztása 

A szakirodalom a vagyontárgy természetbeni felosztását elvszerű eljárásnak tartja. A jogtudomány szerint ez az egyedüli lehetőség, mely a volt közös tulajdonosoknak a vagyontárgy feletti egyenjogúságát biztosítja.

Tehát, ha lehetséges az ilyen nemű felosztás, a bíróság ezt köteles tiszteletben tartani.

A természetbeni felosztás során, a vagyontárgy annyi részre osztódik, ahány közös tulajdonos van. Minden volt közös tulajdonosnak egy bizonyos rész jut az illető vagyontárgyból. E rész felett a közös tulajdonosokból kizárólagos tulajdonos válik (természetbeni felosztás lehetséges, például, ingatlan esetén: házat lehetséges részekre osztani úgy, hogy minden tulajdonosnak külön lakást biztosítanak, és minden lakás külön bejárattal rendelkezzék). 

b) A vagyontárgy egy közös tulajdonos kizárólagos tulajdonába helyezése

Lehetséges, abban az esetben, ha a bíróság a tulajdonközösségben lévő vagyontárgyat feloszthatatlannak minősíti (pl.: egy autót nem lehet részekre osztani). Ugyanakkor, a közös tulajdonosoknak jogukban áll, ezt a jellegű felosztást kérelmezni a bíró előtt (pl.: a tulajdonközösségben lévő lakást csak az egyik közös tulajdonos használta).

Ilyen esetben, a vagyontárgy kizárólag csak az egyik volt közös tulajdonos tulajdonába kerül, aki viszont köteles a többieknek pénzbeli kártérítést nyújtani.

c) A közös tulajdonosok pénzbeli kártérítése a vagyontárgy eladását követően

Megtörténhet, hogy a vagyontárgy természetbeni felosztása lehetetlen, valamint az sem kizárt, hogy a közös tulajdonosok teljes érdektelenséget mutatnak a vagyontárgy iránt.

Ebben az esetben, a közös tulajdonosoknak 6 hónap áll a rendelkezésükre, hogy a vagyontárgyat eladhassák. Ez idő leteltével, kötelesek az adás-vétel bizonyítékát felmutatni a bíróságon. Hogyha 6 hónap alatt képtelenek a vagyontárgyat eladni, az illető vagyontárgy bírói végrehajtó által kerül eladásra. Az ezáltal biztosított pénzösszeget a bíróság elosztja a volt közös tulajdonosok között. 

Király Andrea ügyvéd

 

Király Andrea ügyvéd közreműködésével havi jogi rovatot indítottunk. Célunk eligazítani olvasóinkat a jogi kérdések útvesztőiben. A témákhoz várjuk a kedves Olvasók internetes, vagy a szerkesztőségbe eljuttatott hozzászólásait, kérdéseit, esetleg témajavaslatait.