A hónap tárgya egy 1913-as fotó

2023 a ’48-as forradalomhoz kapcsolódó, kerek jubileumok éve. Az idei március 15. a szabadságharc kitörésének 175. évfordulója és az Aradi Ereklyemúzeum megnyitásának 130 éves jubileuma is egyben. A márciusi hónap műtárgya az Aradi Múzeumban is fontos eseményhez kapcsolódik: csaknem 110 éve, hogy Lázár Vilmos és Schweidel József földi maradványait exhumálták az aradi várban. Ezt örökíti meg az Ereklyegyűjtemény előterében megtekinthető fénykép (Aradi Múzeumkomplexum, másképp Kultúrpalota, 2. emelete). 

Az 1848-as szabadságharc leverését követő, megtorlásokkal és megszorításokkal jellemezhető időszak nem tette lehetővé a forradalom emlékének kollektív és nyilvános ápolását. Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés azonban megteremtette azt a politikailag kedvező légkört, amely elősegítette a forradalom (és a forradalom mártírjai, különösen az aradi várban 1849-ben kivégzett 13 tábornok) kultuszának fejlődését, terjedését. A szabadságharc emlékének ápolásával értelemszerűen szorosan összefügg az aradi színház épületében elhelyezett Ereklyemúzeum. A közönség számára 1892 októberében vált látogathatóvá az Ereklyemúzeum, míg az ünnepélyes megnyitóra 1893. március 15-én került sor, a forradalom kitörésének 45. évfordulóján. A múzeum megnyitását követően számottevően gyarapodott a gyűjtemény, főként a bőkezű tárgyi adományoknak köszönhetően. Az Ereklyemúzeum megnyitásának gondolatával párhuzamosan körvonalazódott a szándék, hogy a vértanúk kivégzésének és elhantolásának helyét felkutassák, és illő módon jelöljék. Hosszas kutatómunka után, melyet főként Arad polgárainak és a Kölcsey Egyesületnek a kitartása ösztönzött, 1912 őszére sikerült beazonosítani a tábornokok földi maradványait. Az exhumálást azonban a magas talajvízszint miatt elhalasztották, és csak egy évvel később, 1913. október 20–21-én került sor rá.

A csontok kiemelését felügyelő bizottság Varjassy Árpád, a Kölcsey Egyesület elnöke, majd a Kultúrpalota igazgatója, irányítása alatt működött. Az ő meghívására érkezett Aradra dr. Lenhossék Mihály, neves anatómus és egyetemi professzor, illetve dr. Bartucz Lajos, antropológus és ekkor a Budapesti Egyetem tanársegéde, akik a tényleges exhumálást végezték.

A hónap műtárgyaként az Ereklyemúzeum előterében kiállított archív fényképen hármójukat láthatjuk (balról jobbra haladva Lenhossék, Varjassy és Bartucz), amint a tábornokok csontjaira irányítják tekintetüket. Lakatos Ferenc Ottó aradi plébános és minorita rendfőnök áldását követően Lázár Vilmos és Schweidel József földi maradványait a Kultúrpalotába szállították, hogy a két szakember megvizsgálhassa azokat. 

Komoly érdeklődés övezte az exhumálást, helyi és országos szinten egyaránt. A korabeli sajtó részletesen tudósított az exhumálást megelőző kutatómunkáról és a csontok kiemeléséről is. Az exhumálásnál jelen lévő személyek közül kiemelnénk még az idén 110 éves Kultúrpalota terveit kidolgozó Szántay Lajos építészt is, akit a fénykép (hónap műtárgya) jobb felső sarkában láthatunk.

A fénykép egész márciusban megtekinthető a múzeum második emeletén, az ereklyemúzeum kiállításán, keddtől vasárnapig 9–17 óra között.

Földi Imelga Friderika