A miniszter nagyon dühös

Ma délben Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter Adrian Pană államtitkár társaságában videokonferenciát tartott, amelyre a sajtó is hivatalos volt, sőt, az összejövetel egy részét az újságírói kérdéseknek tartották fenn. 

A félórás előadás során többször támadt az a benyomásom, hogy a miniszter tulajdonképpen sajtótájékoztatót tart a főbb megyei egészségügyi intézmények – közegészségügyi igazgatóság, kórházmenedzserek, szekcióvezető orvosok – és szakszervezeti vezetők, a páciensek képviselőinek (?) jelenlétében (nem tudom, hogy ez utóbbiak közül részt vett-e valaki), szóval, hogy az egészségügy első számú vezetője a sajtónak panaszolja el elégedetlenségét, és mintegy mumusként használja azt fel az egészségügyi vezetők sakkban tartására.

Indításként E. Nicolăescu leszögezte, hogy a reform végrehajtása az egészségügyben sürgős, egyik fontos komponense az ágazat pénzéből legtöbbet fogyasztó kórházak reformja. Továbbá három fontos szempontot kell szem előtt tartani: a figyelem központjában a páciensnek kell állnia, az egészségügyi szolgáltatásokat ott, akkor és annyi ideig kell végezni, amíg, ahol, ameddig szükséges, és vigyázni kell a közpénzek minél hatékonyabb felhasználására. „Ezen kritériumok, normák alapján ítéljük meg a munkát”, jelentette ki.

A miniszter kiemelte: a kórház „az utolsó kapu”, ahová akkor kell bevinni a beteget, ha az orvosi kezelés előző lépcsőfokain – háziorvos, járóbeteg-kezelés – nem állt be javulás. Ha a kórházon kívül gyógyulást lehet elérni, nem kell beutalni a beteget. S ha beutalják, akkor se kell hosszú ideig benn tartani, ha nem szükséges, lehet a beutalás 12 órás, egynapos is (a kivizsgálás ideje) lehet, s csak akkor maradjon a beteg hosszabb ideig, ha az valóban indokolt.

Ezzel meg is volt a bevezető a kórház-témára. A miniszter ugyanis február 5-ig

szabott határidőt a kórházmenedzsereknek, hogy előálljanak az általuk vezetett intézmény átalakításának, újratervezésének („reconfigurare”) konkrét tervével, s meghagyták, hogy annak kidolgozásakor egyeztessenek a helyi közigazgatás irányítóival, egészségügyi szakemberekkel, de sokan a fülük botját se mozdították. „Nagyon, nagyon dühös vagyok, és nagyon komolyan figyelmeztetek: ha nem válaszolnak, vagy nem arra válaszolnak, amit kértünk, akkor mehetnek.” Az újabb határidő a tervek leadására február 20.

A miniszter a továbbiakban adatokat sorolt a kórházi ágyak kihasználási arányáról, rámutatva, hogy az sok helyütt, vagy egy-egy kórházi részlegen alacsony (38 százalékos arányt is említett), és olyan helyzetekről is beszélt, amikor kicsi, isten háta mögötti helységek kórházaiban bizonyos betegségek gyógyításában sokkal jobb eredményeket értek el, mint az ország vezető és összehasonlíthatatlanul jobb felszereltségű szakklinikáin. „Fejezzük be végre a hazudozást!” – szólította fel hallgatóságát.

Végül felhívta a figyelmet, hogy be kell fejezni a grippé elleni védőoltást, mert a most beadott oltás csak március elején ad védettséget, s a február 4-i adatok szerint az országban eddig mindössze 23 grippés esetet azonosítottak, nem valószínű, hogy járvány törne ki. A háziorvosok azonban a náluk lévő mintegy 80 ezer adagból még beadhatnak a veszélyeztetett pácienseknek, a Cantacuzino intézet által előállított mintegy 400 ezer védőoltás azonban az intézet megőrzésében marad, amolyan állami vésztartaléknak.