A Nyugati Jelen augusztus 2-i számában első oldalon jelent meg a Kötelező a mediátor felkeresése című cikk (de már előzőleg is többször foglalkoztunk a sokakat érdeklő témával), amely a 192/2006-os, a mediációval és a mediátor tevékenység megszervezésével foglalkozó, időközben módosított és kiegészített törvény 2013. augusztus elsejei életbelépéséről tájékoztat.
A vonatkozó jogszabály alapján az említett dátumtól kezdődően a bíróságok nem fogadják el addig a perirat benyújtását, amíg a felek nem bizonyítják, hogy voltak mediátornál, tudomást szereztek a mediáció által biztosított előnyökről. A bizonyítás a megkeresett mediátor által kiállított igazolással történik.
Érdemes felfrissíteni néhány mondatban a mediáció lényegét. A mediáció közvetítést, közbenjárást jelent, a vitarendezés egyik alternatív módszere, mely során a felek maguk keresnek, és találnak megoldást problémáik rendezésére – szakember, mediátor bevonásával, segítségével. Tudni kell, hogy a mediátor mindvégig semleges, nem áll egyik fél oldalán sem, nem dönt, nem ad tanácsot, hanem speciális kommunikációs technikával segít megkeresni a tünetek, okozatok mögött megbújó okokat, a felek közti kommunikációképtelenség feloldásával. Közbenjárásával felszínre kerülnek az egyéni érdekek, szükségletek, illetve ezek kielégítetlenségének okai. A cél az, hogy olyan megegyezés szülessen a felek között, mely mindkettőjük számára elfogadható, érdekeik a továbbiakban nem sérülnek, hanem érvényre jutnak. Továbbá megakadályozni, hogy a helyzet a felek között még jobban elmérgesedjen, parttalan vita alakuljon ki, aminek egyik lehetséges következménye egy hosszadalmas, anyagilag és idegileg egyaránt megterhelő bírósági eljárás.
A pozitív vetületek ellenére, a törvény a mai napig nem nyerte el a polgárok bizalmát, továbbra is idegenkednek a mediátor bevonásától, segítségétől. A legtöbb esetben (ami igen kevés a benyújtott periratok számához viszonyítva) válások lebonyolításában, a közös javak elosztásában kérik a szakember segítségét. A jelenség nemcsak megyénkre, hanem az egész országra jellemző – tudtuk meg Silvia Nădăbantól, az Aradi Törvényszék elnökétől, az intézményben megtartott sajtótájékoztatón. A polgárok idegenkedése, tartózkodása miatt némileg módosult a nevezett törvény idevágó cikkelye. Már nem kell feltétlenül mediátorhoz fordulni, a peres felektől nem kérik a mediátor által kiállított igazolást. A mediáció előnyeiről tájékoztató procedúrát elvégezheti bíró, ügyész, jogtanácsos, ügyvéd vagy közjegyző is. A tájékoztatást írásban kell tanúsítani. A procedúra ingyenes!
A továbbiakban szóba került az október 25-én életbe lépett 91/2013-as, a cégek fizetésképtelenségére, a fizetésképtelenség megelőzésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet is. A sajtótájékoztatón részt vevő Silvia Nădăban törvényszéki elnök, Szép Ottó Sándor alelnök és Flavius Bradin, a bíróság elnöke egyetértettek abban, hogy az új törvény keményebb az eddiginél, szigorúbb előírásokat tartalmaz. Legfontosabb újdonsága, hogy csak a 40 000 lejnél nagyobb adósságot felhalmozott cégek kérhetik a fizetésképtelenségi eljárás beindítását. Ugyanakkor a procedúra csak egy évig tarthat, nem három esztendeig, mint ezelőtt. Lehetett volna bővebben is beszélni az előírásokról, de az elnöknő felhívta a figyelmet arra, hogy a Nép Ügyvédje már meg is támadta a törvényt az Alkotmánybíróságon, azon a címen, hogy egy olyan jogi törvényt, mint amilyen a fizetésképtelenségre vonatkozó, nem lehet életbe léptetni sürgősségi kormányrendelettel. Ez ügyben is parlamenti vitára lett volna szükség, mint minden olyan kérdésben, amely széles társadalmi réteget érint. A Ponta-kabinet ezzel megsértette az Alkotmány 115-ös cikkelyét, amely világosan leszögezi a kormány törvény-kibocsátási hatáskörét.
Hozzászólások