Koszorúzási ünnepség a szabadfalui Petőfi-emlékműnél

„A Petőfi Sándorhoz hasonló írók, költők, értelmiségiek részvételét hiányolom a közéletből”

Írta:
2025. március 17. 14:41 (hétfő) /

A több évtizedes hagyomány jegyében, 2025. március 15-én a temesvári magyarok a szabadfalui (Freidorf) Petőfi-emlékműnél emlékeztek meg az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének 177. évfordulójáról, az RMDSZ megyei szervezetének rendezésében. Az esős megemlékezésen, majd az ezt követő koszorúzási ünnepségen részt vett Dominic Fritz temesvári polgármester, Molnár András parlamenti képviselő, a prefektusi hivatal és a megyei önkormányzat, a magyar intézmények, a történelmi egyházak, civilszervezetek képviselői, a temesvári magyar közösség tagjai. A hódmezővásárhelyi hagyományőrző huszárok idén is díszőrséget álltak a Petőfi-emlékműnél, de ezúttal lovaik nélkül érkeztek, mert azokat a száj- és körömfájás járvány miatt nem engedték át az országhatáron.

Marcel Ciolacu kormányfő március 15-ei üzenetét Deian Popov nemrég beiktatott alprefektus tolmácsolta. Dominic Fritz temesvári polgármester ünnepi beszédében arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen aktualitása van az 1848-as forradalmárok követeléseinek közel 180 év elteltével. Kiemelte, hogy az Európai Unión belül már nem folynak véres harcok az országhatárok módosításáért, mint a XIX. században, sőt, idén először határellenőrzés nélkül utazhatunk az EU országaiba. Ugyanakkor megállapította, hogy forradalmi szellemiségre, kritikus gondolkodásra ma is éppen olyan szükség van, mint 1848-ban, mert nincsenek tökéletes rendszerek, a haladás elképzelhetetlen a forradalmárok nélkül. Végül kiemelte Petőfi Sándor forradalmár költő 1848-as szerepvállalását, aki hitt a szavak erejében, és tudta, hogy nem elég egy jó gondolatot képviselni, de tudni kell azt átadni az embereknek. „A Petőfi Sándorhoz hasonló írók, költők, értelmiségiek részvételét hiányolom a mai közéletből” – mondta befejezésül Dominic Fritz, aki szerint a politikai diskurzus rendkívül alacsony színvonalú Romániában.

Orbán Viktor miniszterelnöknek a külhoni magyarokhoz intézett március 15-ei üzenetét Tamás Péter tiszteletbeli temesvári konzul tolmácsolta. Alin Popoviciu, a Temes megyei önkormányzat alelnöke ünnepi beszédében kiemelte a magyar közösség és az RMDSZ példaértékű hozzáállását/szerepvállalását a romániai köz- és politikai életben. 

Molnár András parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ elnöke, a magyar színházban előző este elmondott beszédéhez hasonlóan, ismételten a szélsőséges erők térnyerésére, az európai útról való letérés veszélyeire figyelmeztetett. „Mi azt szeretnénk, hogy gyermekeink is anyanyelvükön tanulhassanak, kulturális intézményeink, magyar egyházaink megmaradjanak. Jogaink ne csorbuljanak, hanem bővüljenek, hogy ne félelemben, hanem büszkeségben éljük meg magyar identitásunkat. Ma a márciusi ifjak és a szabadságharc hősei előtt hajtunk fejet, tisztelgünk az emlékük előtt azzal is, hogy újra a történelem jó oldalán állunk. Hittel, erős akarattal és helyes döntésekkel visszük tovább a hagyatékot, amit tőlük kaptunk.” A Temesvári Magyar Diákszervezet nevében Győrfi Krisztina fogalmazta meg ünnepi gondolatait. Adorjáni Dezső Zoltán, a Románai evangélikus-lutheránus egyház főpásztorának ünnepi gondolatait Kovács Zsombor temesvári lelkipásztor tolmácsolta. A főpásztor ünnepi beszédében arra emlékeztet: „Március 15-nek az ünnepe mindenekelőtt a szabadságról szól. Ünnepünk tartalmát egyetlen bibliai mottóval, egy tőmondattal is össze lehetne talán foglalni: Ahol az Úr lelke, ott a szabadság. Isten nélkül nincs szabadság!”

Az ünnepi megemlékezést a Bokréta citerásainak Kossuth-nótái és katonadalai színesítették, akik az esőzések miatt hangszereik nélkül léphettek csak fel. Gál Tamás, a Bartók Béla Elméleti Líceum diákja elszavalta Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Lantos Balázs hódmezővásárhelyi kishuszár előadta Tóth Tamás Huszár leszek c. versét. A román, a magyar és az európai himnuszok elhangzása után a résztvevők elhelyezték a kegyelet koszorúit az 1912-ben felavatott szabadfalui Petőfi-emlékműnél, amelyet azon a helyen emeltek, ahol a legenda szerint Petőfi Sándort 1849. május 3-án honvéd őrnaggyá nevezte ki Bem József altábornagy.

Hozzászólások