„A Poli-ügy áldozatai lettek a szociális civilszervezetek, alapítványok”

Ha Aradon, Nagyváradon vagy Szatmárnémetiben a rendszerváltás óta több polgármesteri, illetve alpolgármesteri mandátumot is nyertek az RMDSZ színeiben induló politikusok, Temesváron 83 év után először került alpolgármesteri tisztségbe az RMDSZ fiatal politikusa, Farkas Imre mérnök-vállalkozó. Az alig egy hónappal korábban alpolgármesterré választott nyílt, szimpatikus és segítőkész fiatalembert korszerűen berendezett városházi irodájában kerestük fel, ahol napi feladatairól és terveiről nyilatkozott a Nyugati Jelen olvasóinak.

– A munkanapom kötött program szerint alakul – nyilatkozta lapunknak Farkas Imre –, 8 óra után jövök be a Városházára és 16.30 óráig tart a munkaidőm. Reggel a titkárnővel megbeszéljük az aznapi teendőket. Sokan a kollégáim közül szabadságon vannak, a polgármester felhatalmazott, hogy a city menedzser helyett is én írjak alá. A titkárnővel együtt az aláírásra váró dossziékat átnézzük, ami nem világos, azokról szóba állok az igazgatókkal, osztályvezetőkkel, akik elmagyarázzák, hogy miről van szó. Az aláírások után szociális kérdésekkel foglalkozom, ez az első számú feladatom. Kijárok terepre, 8 külön helyszínen működnek a Városházának alárendelt szociális intézmények, igyekszem megismerni a helyzetüket, ami az első tapasztalatok alapján egy cseppet sem rózsás.

– A titkárnőjét az előző alpolgármestertől „örökölte”?

– A titkárnőm 16 éve van a polgármesteri hivatalnál, „régi bútor”, egy aláírás alapján is meg tudja mondani, kivel van dolgom, nagyon sokat segít!

Ő nézi át a dossziékat először, nagyon komoly segítséget jelent a munkája. Nem titkárnőként dolgozott, amikor ide kerültem, de vállalta ezt a feladatot, amiben nagy tapasztalata van, Ciuhandu polgármester idején került ide és a volt alpolgármesterekkel, Grindeanuval és Stoiaval is együtt dolgozott.

– Szolgálati autó nem jár egy temesvári alpolgármesternek? A saját autóját láttam a parkolóban…

– Papíron szolgálati autó és telefon is jár, természetesen. A gyakorlat azonban egy kicsit más. Otthonról egyelőre a saját autómmal jövök munkába és a saját telefonomat használom, mert nem akarok lemondani a számomról, ezt sokan ismerik. A szociális igazgatóságnak van egy autója, sofőrrel, azzal megyünk terepre a szociális intézményeket meglátogatni. A jövőben azonban szükségem lesz egy szolgálati autóra, ha mélyebben beleásom magam a szociális kérdésekbe, mert lesz teendő bőven. Ami a telefont illeti, hivatalos ügyekben a vezetékes telefont használom és ott is keresnek meg az érdekeltek, erre a telefonra a titkárnőm válaszol.

– Az Ön hatáskörébe tartoznak a Polgármesteri Hivatal által működtetett szociális intézmények és azok a civilszervezetek, alapítványok, amelyek szintén szociális feladatokat látnak el. Azt mondja, nem rózsás a szociális intézmények helyzete, mi a gond?

– Hozzánk tartozik az állami idősek otthona, ahol 75 rászoruló öreg lakik, de a személyzet csak 7 főbő áll, ami nagyon levés. Három váltásban kellene dolgozzanak, állandóan alkalmazottakat keresünk, de hiába hirdetik meg az állásokat, nem jön senki. A többi szociális intézmény – idősek napközi otthona, nyugdíjasok klubja, mozgássérült, szellemileg sérült gyerekek központja, szegények kantinja, Alzheimeres betegek, stroke-on átesett betegek rehabilitációs központja – jobb helyzetben vannak, ezeket a központokat sikerült felújítani. Ezen kívül mi támogatjuk azt a 8 civilszervezetet, alapítványt, mint a Máltai Segélyszolgálat, Caritas, Pentru Voi, Timisoara 89 stb., amelyek fontos szociális feladatokat látnak el. Ezek most nagyon nehéz helyzetbe kerültek, miután a Poli-ügy kapcsán a Számvevőszék vizsgálatot indított a finanszírozásokkal kapcsolatban és ennek áldozatai lettek a szociális civilszervezetek. Ezekkel szerződése volt a Polgármesteri Hivatalnak, amely alapján támogatta őket, de most változott a helyzet, mert csak egy bizonyos törvény szerint folyósíthatjuk a támogatásokat. A szociális gondozók fizetését kifizethetjük, de ezeknél a civil szervezeteknél dolgoznak sofőrök, takarítónők, szakácsnők, az ő fizetésükre nem adhatunk pénzt. A pénz valójában megvan, csak nincs rá hivatalos mód, hogy a támogatást megkapják a civilszervezetek, alapítványok. Ez óriási gondot okoz mindegyik szervezetnek, mert nehéz őket a Városháza támogatása nélkül működtetni. Tavaly decemberre, januárra teljesen elmaradt a támogatás a civilszervezetek számára, a következő hónapokban kaptak egy kevés támogatást, az új szerződés szerint, de továbbra is nehéz helyzetben vannak. Most azon dolgozunk, hogy az év végéig valahogy lábaljunk ki ebből az áldatlan helyzetből!

– Úgy tudom, hogy egyik első útja Szegedre vezetett, amely Temesvár egyik testvérvárosa. Mi volt a látogatás célja?

– Mivel négy évig nem voltunk benne a temesvári tanácsban, Szeged testvérvárossal a kapcsolatok elhidegültek. Most sikerült újból felvennem a kapcsolatot a Szegedi Polgármesteri Hivatallal, annak kapcsán, hogy az Európa Kulturális Főváros címre pályázunk és arra kérjük a testvérvárosokat, hogy ajánlólevélben támogassák a mi projektünket. Ez kölcsönösen előnyünkre válik, mert ha szeptemberben sikerül elnyernünk a Kulturális Főváros címet, akkor szegedi előadóművészeket is meghívunk Temesvárra. Tudomásom szerint Szeged is jelöltette magát az Európa Kulturális Főváros címre és a jövőben is pályázik rá, mi is támogatni fogjuk az ő jelölésüket. Most felvesszük a kapcsolatot Szegeddel, Makóval, Mórahalommal, ez jó alkalom arra is, hogy megismerjük egymást és újraélesszük a kapcsolatokat.

– Ha valamelyik temesvári magyar intézménynek, civilszervezetnek megoldandó problémája van, fordulhat Önhöz segítségért?

– A dolgoknak megvan a hivatalos menete, be kell adni a kérvényt, nyilvántartásba kell vetetni, de ha valamelyik intézménynek, szervezetnek a Városházán elintézendő problémája van, a kérvényt nekem is bemutathatja, hiszen innen belülről jobb rálátásom van rá, hogyan kell azt jóváhagyatni, melyik irodáktól függ a jóváhagyás, vagy hogyan lehet finanszírozni a probléma megoldását.

– A Temesvári Magyar Napok szervezői már megkeresték Önt?

– Ismerem a szervezők elképzeléseit, tudok róla, de még nem keresett meg senki a szervezők részéről. Az a lényeg, hogy tudjak a kérvényekről, amiket benyújtanak, hogy gyorsan meg tudjuk oldani a felmerülő problémákat, vagy ha esetleg tanácsi határozatra van szükség, akkor járjunk közbe, hogy ez megoldódjon.

– Az Ön választási jelszavában a Családbarát Temesvár szerepelt. Hogyan szeretné ezt megvalósítani?

– Szerintem az a legfontosabb, hogy a rászoruló családokat, az iskolából kimaradt gyerekeket segítsük, mert ha ez nem is látszik, nagyon sok nehéz helyzetben levő család és gyerek él Temesváron. Szeretnénk ezeket a családokat segíteni, az iskolából kimaradt gyerekeket integrálni a társadalomba. A játszóterek, úszómedencék létesítése, a családbarát elképzelések megvalósítása egy következő feladat, ami abban segít, hogy összetartsuk a családokat. Jó hír, hogy újból létrejött az Országos Befektetési Társaság (Compania Națională de Investiții), ahová majd pályázni lehet szociális intézmények, létesítmények megvalósítására.

– Hogyan tud együttműködni Nicolae Robu polgármesterrel és Dan Diaconu alpolgármesterrel?

– Az együttműködés nagyon jó közöttünk, mindketten nyitottak, tekintettel vannak rá, hogy új vagyok a Városházán, segítenek, átadják nekem a tapasztalataikat. Ha nem is naponta, de minden második nap találkozunk és próbáljuk közösen megtalálni a megoldásokat. Mindketten nagyon sokat dolgoznak, munkaidő után is bent maradnak, ami szerintem elismerésre méltó.

– Köszönöm a beszélgetést és sok sikert kívánok a felelősségteljes munkájához!