Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. október 01., 04.45
Magyaroknak magyarokról

A rejtőzködő ipartörténeti csoda: utazás az Oravicabánya–Stájerlakanina vasúton

2020. július 28., 18.15 Kedd

Egy csodálatos és értékes utazásra invitálom a Kedves Olvasót! Nem kell messze menni érte, mégis lenyűgöző, nem kell dicsérni a másét, mert a mienk, magyaroké (is). Elég csak autóba szállni, egy pillanatra a nagy építő elődökre gondolni hálával, aztán egy jókedvű vonatozás során megismerkedni egy (vagy épp sokadik) méltatlanul elfeledett ipari és építészeti remekművünkkel: a Bánsági-hegyvidék rejtette Oravicabánya – Stájerlakanina vasúttal.

1863 végén készült el a vaspálya teljes hosszában, így vonattal Stájerlakaninától Oravicabányán át a Duna-parti Báziásig lehetett szállítani a feketeszenet. Ez volt a fő cél, mivel ez az értékes energiahordozó a dunai hajókra történő átrakodással jutott el Bécsbe, illetve Budapestre a XIX. század második felében.

A vonat ma már csak Oravicabánya és Stájerlakanina között közlekedik kb. 2 órás menetidővel. Eleinte dombosabb vidéken kanyarogtunk, majd kb. 45 perc után bevetettük magunkat a Bánsági-hegyvidék csúcsai (szó szerint csúcsai!) közé.

Hatalmas mérnöki és kivitelezői bravúr ennek a vasútvonalnak a megépítése. Ezért érdemes büszkének lennünk rá, és ezt tudatosítsuk is magunkban: a 8-9 emeletes tömbház magasságú viaduktokon és a több száz méter hosszú alagútrendszeren keresztül zakatoló vasút megépítése az 1850–1860-as évek színvonalán történt, amikor még nem voltak daruk, sem fúrópajzsok. Azóta is ezt az infrastruktúrát használja a vasút. Még a személykocsik váza is a Magyar Királyi Államvasutak időszakából valók, és alattuk csak a forgóvázat cserélték ki a későbbi korokban.

A vasutat Karl Bach és Karl Maniel mérnökök tervezték. Oravicabányán sok emléktábla tanúskodik a tervezés és építés nagyszerűségéről, jellemzően „Románia érdemei” olvashatók ki a táblákból. A két mérnöknek és a munkásoknak azonban nem jutott emléktábla. Illetve pontosítsunk: Karl Manielnek 1948-ig volt egy domborműve, amikor a román adminisztráció eltávolította azt, mert I. Ferenc Józsefnek hitték a rajta lévő férfi képmását (Erdélyi túrák magazin 2019.03.03). Az ilyen jellegű tévedések végigkísérik a XX. századi romániai történelmet, mert hasonló szellemiségben keresték 1990 márciusában a Bolyaiakat is Marosvásárhelyen.

 

A vonallal kapcsolatos információk, érdekességek

 

  1. Az alábbi adatokat Florin Ruja úrtól, a vasútvonal kalauzától tudtam meg. Florin édesapja magyar, így kiválóan tudtunk beszélgetni magyarul, ami igen nagy szó Krassó-Szörény megyében. Florin szinte az egész út alatt mesélt a vasútról, annak különlegességéről, értékeiről, a vonatot szívügyének tekinti. Stájerlakaninán szintén az ő javaslatára kerestük fel nagyváradi és kézdivásárhelyi magyar utastársaimmal a The Gallery Pizza Éttermet, ahol a kiváló étkek mellett (Florin az Anina pizzát javasolta, nem bántuk meg) az étterem falára kirakott régi – elsősorban magyar és német nyelvű – képeslapokon keresztül ismerhettük meg Stájerlakanina és a vidék múltját, bányászati értékeit.
  2. Az Oravicabánya – Stájerlakanina vonalszakasz az első magyarországi vaspályák egyikeként készült el. Mivel az alagutakat is kezdetleges technikával készítették, így ma sem engedélyezett lehúzni az ablakokat 20 cm-nél jobban, mert balesetveszélyes, ha kidugjuk a fejünket nézelődni.
  3. A 34 km-es út során 337 métert emelkedik a vonat a 2 órás menetidő alatt. Bár ez kb. 17 km/órás menetidőnek felel meg, de a táj oly mértékben elvarázsolja az embert, hogy nem veszi észre az idő múlását.
  4. 14 alagúton és 10 viadukton haladtunk át. A legjelentősebb alagút Gerlistye település felett 660 méter hosszú. A legjelentősebb völgyhíd 37 méter magas.
  5. A kocsik átlagéletkora kb. 130 éves, és kiválóan működnek mind a mai napig.
  6. Az utazás során érdemes a hegymenet szerinti (Stájerlakanina felé utazva) baloldalra helyezkedni. Sokkal többet mutat meg magából innen a táj, mivel innen látszanak jól a mély völgyek, a Verseci-hegység és a Bánsági-hegyvidék magaslatai is.
  7. Naponta egy vonatpár közlekedik a nyári menetrend szerint:
  8. Oravicabánya (11.15) – Stájerlakanina (13.11)
  9. Stájerlakanina (14.40) – Oravicabánya (16.37)
  10. A jegy ára 14 RON egy útra, 28 RON oda-vissza egy felnőtt számára (kb. 2000 Ft).
  11. Stájerlakanina vasútállomását az a Pfaff Ferenc tervezte, aki Arad, Cegléd, Debrecen (régi), Fiume, Győr (régi) Kaposvár, Kassa (régi), Kolozsvár, Miskolc, Pécs, Piski, Pozsony (régi), Szatmárnémeti, Szeged, Szolnok (régi), Temesvár (régi), Versec, Zágráb vagy épp Zsombolya vasútállomását is tervezte a neo-reneszánsz jegyében. Pfaff Ferenc a MÁV vasútállomások legkiemelkedőbb és legtermékenyebb tervezője volt.
  12. Ezt a bánsági vasutat szinte együtt építették az Európa szerte híres osztrák Semmering-vasúttal. Az Osztrák–Magyar Monarchiában mindkettőt a vasútépítés csúcsának tartották – joggal. Ma a Semmering-vasút az UNESCO Világörökség része – joggal. Az Oravicabánya – Stájerlakanina vasút pedig méltatlanul elfelejtett érték.
  13. Van még egy említésre méltó párhuzama Krassó-Szörény megyének, ami ide kívánkozik. Ahogyan ma újra virágzik és az UNESCO várólistáján szerepel a csehországi Karlovy Vary (Karlsbad) fürdőváros, a Monarchia egyik legkedveltebb fürdőhelye, úgy a másik nagyon kedvelt fürdőhely, Sissi, azaz Erzsébet királyné nagy kedvence teljesen lepusztult és az enyészetté vált: Herkulesfürdő.

 

Ideje újra felfedeznünk magunknak mindkettőt!

(A képeket a szerző készítette)

 

Miklós Gábor

Budapesti Corvinus Egyetem

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu