Az egyik zárul, a másik indul

Eseménydús hétvégét indított meg ma a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem: előbb a Continental Szállóban nyitotta meg kétnapos tudományos ülésszakát, amelyet a Debreceni Egyetemmel tavaly ősszel beindított projektjének záró szakasza előtt szerveztek meg, majd a Forradalom útja 78. szám alatti konferenciatermében mutatta be a Szegedi Egyetemmel közösen elnyert újabb projektjét. Mindkettő – természetesen – az Európai Unió határon átnyúló régiós fejlesztési alapjának finanszírozásával zajlott, zajlik.

A debreceniekkel való együttműködés a máriatövis (Silybum marianum) májvédő hatásának tanulmányozásával kapcsolatos. A Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémia Karának közreműködése a májvédő hatásáról ismert máriatövis számos összetevőjéből nanoelemeknek az izolálását jelentette, az aradi magánegyetem munkatársai – állatkísérleteket is beleértve – azok felszívódási és oldódási feltételeit ellenőrizték, mindezt követi a Tisza-parti egyetem Gyógyszertudományi Karának hozzájárulása jövőbeli új májvédő gyógyszer(ek) kidolgozásában – részletezte a projekt célkitűzéseit a Nyugati Jelennek Vecsernyés Miklós, a Gyógyszertudományi Kar dékánja.

A kétnapos rendezvényen az aradiak ismertetik kísérleteik eredményeit, amelyek majd új májvédő gyógyszerek alapját képezhetik. A jövő tavaszi záráskor majd többet is megtudhatunk erről.

A Szegedi Egyetemmel való legújabb tudományos együttműködés egy korábbi európai uniós projekt tulajdonképpeni folytatása: abban az élőhely- és az ökorendszer felbecsülését végezték el a Maros és a Fehér-Körös völgyében, feltárva a két folyó élővilágát, környezetét, gazdasági-kulturális lehetőségeit, azzal a céllal, hogy a döntéshozók kezébe a legjobb választási lehetőségeket tegyék le mind gazdasági, mind természetvédelmi szempontból, elsősorban az ott élők minél jobb életminősége érdekében. A mostani projekt csak a Maros völgyére korlátozódik, azzal a céllal, hogy – felhasználva a korábbi eredményeket – olyan ökológiai-gazdasági modellt dolgozzanak ki az Arad és Csongrád megye 4-4 helyszínét tanulmányozva, amely nemcsak a természeti örökség megőrzését veszi figyelembe, hanem a természeti kincseket és az emberi lehetőségeket is hatékonyan ki tudja használni. Ha úgy tetszik, a két tényezőt akár fordított sorrendbe is lehet tenni, a lényeg: a két igény úgy egészítse ki egymást, hogy közben az ott élők minél jobban boldogulhassanak.

Dr. Körmöczi László, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Ökológiai Tanszékének vezetője a projekt mai szárnyra bocsátásán hangsúlyozta, hogy az előző együttműködés számos tanulságát lehet hasznosítani a mostaniban. Aurel Ardelean rektor arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-s döntéshozó szervek minden bizonnyal értékelték az előző projekt eredményeit, és perspektívát látnak a mostaniban is, olyannyira, hogy a korábbi 176 ezer euróhoz képest most több mint 367 eurót ítéltek meg.