Beszélgetés a medence szélén LIPTÁK MÁRTON úszóoktatóval

„Az úszás lelki felüdülés, fizikai kikapcsolódás” (2.)

2019. május 29. 19:26 (szerda) /

„A sport meghatározza az életemet”

 

– Elárulnál valamit családodról?

– Fiamról már beszéltem. Feleségem 25 éve sikeres üzletasszony. Szerencsére, szüleim élnek még, anyósom, apósom szintén. Még nem szorulnak a mi segítségünkre. Apósom a híres vadászi csontkovács.

– Mennyi időt töltesz naponta a vízben, illetve a vízparton?

– A sport meghatározza az életemet. Reggeltől estig.

– Más sportok is érdekelnek?

– Természetesen. Kiskoromtól kezdve szeretem a sportot. A focit nagykanállal esszük.

– A sakkot sportnak tartod?

– Nem. A sakk társasjáték. Magas szintű gondolkodás. Nem igényel fizikai erőkifejtést.

– Családod nem nézi rossz néven azt, hogy ennyire elfoglalt vagy?

– Megszokták. Büszkék az eredményeimre.

– Jut elég időd a családod körében lenni?

– Nem. Úgy érzem, hogy ez a mai világ átka. Rohanunk egyik munkából a másikba. A mai szülők nagy része a pénz utáni hajsza miatt nagyon elhanyagolja a gyerekeit. S ez meglátszik a jelenlegi generáción. Fegyelmezetlenek, nem ismernek szabályokat, nem tisztelik az idősebbeket, agresszívak… Különben, ez az agresszivitás szerintem egy folyamat része. Az elektronikus játékok erre tanítják a fiatalokat. A játék során akkor kap pontot a gyerek, ha elgázolja, ha lelövi, ha megüti az ellenfelet. Nem jó, de ez a mai világ.

– Elég rossz a véleményed.

– A kivétel erősíti a szabályt.

– Lehet valamit tenni ez ellen?

– Szerintem már nem. A játékelektronika óriási biznisz.

– Én megpróbálok optimista lenni.

– Oda jutottunk, hogy a gyerek behozza az okostelefont a medence széléig, és mielőtt beugrik a vízbe, még chattel egyet a barátjával…

 

„Szeretem a hullámok hangját”

 

– Mivel töltöd legszívesebben szabadidődet?

– Szeretek zenét hallgatni, biciklizni, kimenni a természetbe.

– Egy úszónak különleges étrendet kell betartania?

– Nem mondhatnám. Versenyek előtt kicsit oda kell figyelni az étkezésre. Véleményem szerint egy sportoló egyen rendesen mindent, hogy legyen benne erő!

– Lehet vegetáriánus is egy élsportoló? Nem veszít az energiájából, ha nem eszik húst?

– Ismerek sikeres vegetáriánus sportolókat is. Például Kovács Katalin, kajakos olimpiai bajnok… A húst lehet pótolni magokkal, vitaminokkal, de én ezt nem helyeslem. Nekem a hús adja az energiát.

– Szoktál álmodozni?

– Akinek nincsenek álmai, az halott ember. Kellenek az álmok! Különben nincs fejlődés.

– Szoktál pihenőszabadságra menni?

– Az kötelező. Minden télen elmegyünk síelni. Nekem a síelés olyan, mint a szabadvízi úszás. Szabadon siklani lefele csodálatos érzés!... Nyáron mindig a tengerpartot választom. Nagyon szeretem a hullámok hangját. Kikapcsol.

– Szerinted, Isten tud úszni?

–  Nem tudom, mert még nem találkoztam vele.

 

„Mindenről van véleményem”

 

– Mire gondolnak verseny közben a nagy úszók?

– Egyesek számolják a hosszakat, mások énekelnek, verselnek, van, aki arra gondol, honnan tudja megvásárolni kertjébe a fűmagot… Valamivel el kell ütni az időt; az úszás monoton sportág.

– Elismerik megfelelően eredményeidet, sikereidet?

– Úgy mondanám: tudnak rólam.

– Szereted a Marost?

– Igen. Mindent imádok, ami Aradhoz kötődik. Ismerem városom összes utcáját, az épületeket, a régi embereket és korosztályomat is. Rengeteg személlyel vagyok köszönő viszonyban. Az én időmben, fiatal koromban mindenki sportolt. Nem volt ilyen fejlett az elektronika. Minden évben nagyon jó hangulatú évzárókat tartottak a Sportiskolában. Sokan összegyűltünk ott, mindenki eljött. Most már nincs ilyen.

– Miért?

– Több oka van: a rohanó világ, az irigység és hogy nem figyelünk egymásra. Fiatal koromban, amikor bementem az uszodába, köszöntem a portásnak, a takarítónőknek; a nagy vízilabdásokat „csókolom”-mal köszöntöttem. Most azok a gyerekek, akik évek óta naponta jönnek az uszodába, úgy elmennek mellettem, mintha egy kiszáradt fa lennék… Megváltozott a világ. S szomorú, hogy az iskolában ugyanez a helyzet.

– Értek életedben igazságtalanságok?

– Persze.

– Könnyen túltetted magad rajtuk?

– Nem könnyen, de továbbléptem. Minden fenékbe rúgás egy lépés előre. Még most sem értem, miért rúgtak ki egyik napról a másikra országos bajnok gyerek vízilabda csapatom éléről… Romániában nem volt ellenfelünk, a magyar bajnokságban játszottunk, és ragyogóan helyt álltunk.

– Mivel indokolták?

– A mai napig nem tudom. A mai napig nem állnak szóba velem a klub vezetői.

– Tán van valami rejtett, rossz tulajdonságod, amelyik nem tetszik egyeseknek?

– Mindenről van véleményem. Ha megkérdeznek, elmondom. De soha sem megyek verni az ajtót. Nyalizni meg egyáltalán.

– Az úszáson kívül érdekel még valami? Nem lettél szakbarbár?

– Mindenevő vagyok. S ez nem csak az ételekre meg a szép borra vonatkozik. Ahogy akad egy kis időm, olvasok; Wass Alberttől egészen a Nyugati Jelenig, mindent. Nem politizálok, soha sem akartam, de napirenden vagyok állandóan, az információ szintjén, a világ, az ország vagy városom politikai eseményeivel.

– Hozzátennél még valamit?

– Legfontosabb az egészség, ami az úszás segítségével karban tartható. Ha lenne megfelelő befolyásom, az iskolákban bevezetném a kötelező úszásoktatást.

Hozzászólások