„Biztosítanunk kell a képviseletünket minden szinten”

Ma az RMDSZ Arad Megyei Szervezete székházának az üléstermében 13 órakor kezdődött Kelemen Hunor szövetségi elnök sajtóértekezlete.
 

Az idei Aradi Magyar Napok programja is nagy sikernek örvendett
 

Házigazdaként a sajtó képviselőit Faragó Péter megyei elnök üdvözölte magyarul és románul, majd megköszönte, amiért eleget tettek a meghívásnak, ugyanakkor Kelemen Hunor szövetségi elnöknek is köszönetet mondott, amiért minden évben október 6-án eljön Aradra, hogy megkoszorúzza az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek az emlékművét. Mielőtt átadta a szót a szövetségi elnöknek, kifejtette: büszkén állíthatja, hogy az idei Aradi Magyar Napok programja is nagy sikernek örvendett, két hét alatt több mint 70 közművelődési programot nyújtva az aradi magyarságnak. A Megbékélési parkban szervezett fesztivállal indult a rendezvénysokozat, majd naponta változatos magyar nyelvű programokkal folytatódott. A szervezőknek, az iskoláknak és az egyházaknak, valamint a rendezvényeken résztvevőknek ezúttal is köszönetet mondott. A programsorozat hagyományosan az október 6-i megemlékezéssel zárul(t), főhajtással az 1849. október 6-án Aradon kivégzett, a szabadságért az életüket feláldozó 13 tábornok előtt a Vesztőhelyen és a Szabadság-szobornál.
 

Nehéz év következik
 

Kelemen Hunor szövetségi elnök román és magyar nyelvű köszöntőjét követően elmondta: a tavaly ilyenkor magtartott sajtóértekezletkor a Szövetség a kormánykoalíciónak a tagja volt, de egy év alatt sok minden történt, az RMDSZ ma már nem tagja a kormánynak. A koalícióban az RMDSZ szakemberei vezette minisztériumokban komoly eredményeket tudtak felmutatni. A Szövetség céljai nem változtak, továbbra is a magyar közösség érdekeinek a messzemenő képviseletét, illetve a romániai társadalom jólétének az előmozdítását szolgálják. Egy év alatt sok változás történt az országban, hiszen a sajtóban megjelent hírek szerint a költségvetési hiány hónapról hónapra növekedik. „E hírekkel kapcsolatban türelmetlenül várjuk a kormány véleményét, noha a pénzügyminiszter kijelentése nem túl biztató, miszerint szeptemberben a nemzeti össztermék hiánya további 0,5%-kal növekedett, mert a bevételek 7 milliárd lejjel voltak alacsonyabbak a tervezettnél. Vagyis, további 7,5 milliárd lejjel növekedett a költségvetési hiány. A deficit növekedése aggodalomra ad okot, miközben a kormány nem cáfolja meg a sajtóban megjelenteket. Manapság a következő helyzet áll fenn: a pénzügyminiszter nem talál megoldást a deficit csökkentésére, külföldi pénzforrásokból kell azt megoldani. Talán nem is a költségvetési hiány növekedése a legnagyobb gond, hanem a köz-eladósodás, ami jelenleg 54-55%, közeledik a 60%-hoz. Ha eljut addig az ország, képtelenné válhat a költségvetési hiány finanszírozására, s jelenleg ez a legaggasztóbb dolog.” Kelemen Hunor szurkol azért, hogy a pénzügyminiszter megoldást találjon e kérdésre, mert a kormány felelősségvállalása, a tervezett intézkedései a helyzetet csak részben orvosolhatják, de az sem az idén valósul meg. Azok a kormányok, amelyek a költségvetési hiánynak a lefaragását tervezték, csökkentették az illetékeket. Nálunk azonban a munkára kiszabott illetékek nagyon magasak, azok növelésével szinte lehetetlen pozitív eredményt elérni. Olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozzák. A kormány felelősséget vállalt a parlament előtt az új illetékek és adókkal kapcsolatos törvénycsomagért, az önkormányzatok egyelőre hallgatnak, a legtöbben nem is tudják, miről van szó, mert a megoldásokat ott keresik, ahol nem léteznek. Ahol azonban lennének megoldási lehetőségek, nem mernek nyúlni, hangsúlyozta Kelemen. Tavaly nyáron az RMDSZ a koalícióban tett néhány orvoslási javaslatot, de nem fogadták el. A mostani törvénytervezetet az USR megtámadta az Alkotmánybíróságon, ahonnan várják a visszajelzést. Ha elfogadták volna az RMDSZ tavalyi javaslatát, akkor a költségvetési hiány jelenleg sokkal kevesebb volna. Kiderült, hogy az RMDSZ szakembereinek igazuk volt, de nem hitték el. Most állnak elő az akkori javaslattal, ami talán még mindig működik, de a szolidaritási illeték módosítását sokkal hamarabb kellett volna alkalmazni. Még mindig adódik a kérdés: a bankrendszert miért nem foglalták bele a tervezetbe? Mert azok a bankok, amelyek hatalmas kamatokkal hiteleznek, nem fizetnek szolidaritási illetéket.
Végezetül megjegyezte, meggyőződése, hogy a következő év Románia számára rendkívül nehéznek ígérkezik.
Ami a jövő évi választásokat illeti, az országra négy választás vár: június 9-én európai parlamenti választásokkal kezdünk, az utolsó, az elnökválasztás valamikor decemberben várható. A magyar közösség számára a következő évnek óriási tétjei vannak, ami azt jelenti: biztosítanunk kell a képviseletünket minden szinten. Az EP-választásokon a cél két mandátumnak a megszerzése, az önkormányzati választásokon a jelenleg országos szinten meglévő 200 polgármesteri tisztség megtartása, esetleg túllépése. A parlamentben az arányszámunknak megfelelő képviselet biztosítása, ami nem zárja ki a következő kormányban való részvételünket sem. 
 

„A két ország vezetői között évente szükség lenne egyeztetésre”
 

Ismertetője után Kelemen Hunor szövetségi elnök válaszolt a sajtó képviselői felvetette kérdésekre.
A kormányból történt kilépés okait firtató kérdésre Kelemen Hunor elmondta: mivel a kormány két nagy pártja több, mint 60%-os parlamenti többséggel rendelkezett, belülről amúgy sem tudták befolyásolni a döntéseket. Marcel Ciolacu kormányfővel és a kormányban működött kollégákkal azonban megvitatták, hogy a helyhatósági intézményeknek nem szabad megszabni, hogy saját bevételeikből mennyit költhetnek kultúra, sporttevékenységekre vagy más társadalmi tevékenységekre. A kormány 2,5%-ot javasolt. Az RMDSZ azonban határozottan kiállt a közintézmények, különösen az oktatási intézmények mellett. Egy néptáncegyüttes bevételeit nem lehet egy könyvtár bevételéhez hasonlítani. Ugyanakkor a filharmónia bevételei sem hasoníthatók egy néptánccsoport bevételeihez. Továbbá az iskolákat sem lehet egy fedél alá venni, összevonni egy 50 tanárt foglalkoztatót egy 15 tanárt foglalkoztatóval. A felsorolt módszerekkel nem lehet pontos és mindenki számára elfogadható költségvetési rendszert működtetni. Kifogásaik elfogadásán múlott az, hogy az  RMDSZ aláírja-e a bizalmatlansági indítványt. Elfogadták, nem írták alá.
Ezzel együtt, az RMDSZ bármit is javasol, bármit is tesz, mindig ellenzékben van. Azzal is tisztában vannak: „Mi bármit is teszünk, nem jutunk túl a 6,5%-os küszöbön akkor sem, ha éjjel-nappal dolgozunk. A román pártok előtt azonban nyitva a lehetőség, hiszen 10%-ról, akár a duplájára is emelkedhet a támogatottságuk. Erre jó példa az AUR szövetség. Ez azt is jelenti, hogy nekünk mindig nyíltaknak kell lennünk a román pártokkal való párbeszédre.
Ettől függetlenül, a következő év minden politikai tömörülés számára különlegesnek ígérkezik: kezdődik a bemelegítéssel, az Európai Parlamenti választásokkal, majd zárul a parlamenti, illetve az elnökválasztással, ami a legnagyobb érdeklődésre számíthat. Jövőre a hazai pártok stratégiája erre a logikára fog épülni. Számunkra a legfontosabbak az önkormányzati és a parlamenti választások” – mondta Kelemen Hunor.
A román és a magyar államfő találkozójával kapcsolatos kérdésre a szövetségi elnök kijelentette: „Örvendek a két államfő, illetve a két miniszterelnök közötti találkozóknak.” Kelemen Hunor szerint, a két ország vezetői között évente szükség lenne egyeztetésre, megbeszélésre. Szerinte a mostani román államfő, ha még pályázhatna is a tisztségére, többé nem számíthatna a magyarság támogatására. 
Másik kérdés arra vonatkozott, hogy választások előtt az RMDSZ miért célozza meg a román anyanyelvű polgárokat is. Kelemen Hunor kifejtette: „A román anyanyelvű polgároktól gyakran jut el hozzánk dicséret, olykor köszönet is. Utóbbiak kevesebb alkalommal tapasztalhatók, mert a rendszerváltás óta eltelt több mint három évtizedben még nem oldódtak fel teljesen a fenntartások a magyarokkal kapcsolatban. Az önkormányzati választások alkalmával az emberek közelről ismerik egymást, ezért számos olyan magyar polgármester van tisztségben, ahol a magyarság mintegy 20%-os arányban él. Ez visszafelé is érvényes, mert magyar polgárok is szavaznak román jelöltekre.” 
Mivel több kérdés nem merült fel, Faragó Péter megyei elnök megköszönte a részvételt, a sajtó képviselőit meghívta a további magyar programokra is.