Brâncuși egyszer azt mondta: „Az én határkövem nem választ szét semmit. Ez a kő testvériségre buzdít bennünket, egy olyan irányba, ahol a törekvések egybeolvadnak”.
Ezek a szavak jutnak eszembe, amikor arra gondolok, milyen közös törekvéseket ápoltak, ápolnak és fognak ez után is ápolni a románok, magyarok, szerbek, németek, zsidók, tömören az aradi közösség.
Igaz, nehéz időket élünk. Hasonló időket már elődjeink is megéltek. De a közösségi érzés és a közös otthon szellemének tudatában sikerült legyőzniük a nehézségeket. Ez a közös otthon: Arad. Az igaz lelkek ilyen időkben megerősödnek, és összefognak.
Ne felejtsük el, hogy a felhők mögött mindig süt a nap!
Az aradi magyarok ma ünnepi díszbe öltöztek.Arad polgármestereként örömmel tapasztalom, hogy a magyarok jelenléte gazdagítja városunk társadalmi, gazdasági és kulturális életét.
Jaques Delille francia költő szavait idézve: „Minden embernek szüksége van egy másik emberre; aki csupán önmagának él, az fél életet él.”
Mi, itt Aradon, a történelem során bebizonyítottuk, hogy nem végzünk fél munkát, hogy képesek vagyunk együtt élni, és ennek én csak örülni tudok.
Isten áldd meg a magyart!
Hozzászólások