Csipegetett munka

Habár az Aradi Polgármesteri Hivatal novemberre ígéri a villamosközlekedés újraindítását a Vörös Ökör és az újaradi állomás között, a látottak alapján a határidő tartásához nagyobb munkatempóra lenne szükség.

Szerdán ottjártunkkor a Vörös Ökörtől a Temesvári út-Şt. cel Mare kereszteződéséig gyakorlatilag sehol sem dolgoztak a vágányokon, vagy az aljzaton, az egyetlen „sziget” a Maros-híd volt, ahol folyt némi tevékenység. Igaz, a híd felújítása elég jól halad, a vasgerendákat már kicserélték, egy réteg betont is öntöttek rá, az említett kereszteződésig azonban még véletlenül sem találkoztunk munkazajjal.

Itt azonban, üdítő látványként körülbelül két tucat munkás dolgozott három-négy munkavezető irányításával, s mint utóbb kiderült, a kirívó tempó oka vélhetően Gheorghe Falcă délelőtti vizitjében keresendő. A kereszteződés Temesvári út felőli részén kábeleket fektettek, néhányan zúzott követ lapátolgattak, a munkagépek álltak, a forgalom pedig rém lassan haladt. Ennek fő oka, hogy a kimenő forgalom egyetlen sávra szűkült – a befele haladó oldalt végig a hídig lezárták –, ám az autók csak lépésben haladhatnak, mert rendkívül kátyús az út. Hasonló a helyzet a kereszteződésben is, amelyből majd körforgalmat alakítanak ki, mert a Temesvár felől érkező teherforgalom szétnyomta az utat, rendszeresek a dugók. Pedig megérné még időszakosan is kijavítani, mert gyorsabban haladhatnának az autók, ám ezzel senki nem törődik.

Az újaradi híd felé haladva, a felső vezeték és közvilágítás zöld tartóoszlopai a két vágány között már sorakoznak, síneket azonban csak a katolikus templomtól fektettek, a többi előkészítésével láthatólag nem sietnek. A kommunikációs kábelek a jelenlegi villanyoszlopokról egyébként végig a felszín alá kerülnek majd, ugyanakkor hátra van még a gázcsövek cseréje.

A híd és a Vörös Ökör között a vágányok a helyükre kerültek, bő száz méter híján az első aszfaltréteget is kiöntötték közöttük, itt a fő kérdés, hogy lesz-e még egy híd a régi mellett, vagy sem. Amennyiben igen, akkor a vágányt az új hídon fektetik le, ide terelik a villamosforgalmat, ha dugába dől a terv, akkor marad a régi hídon. Akármelyik hídra is fektetik a síneket, ideális és elegendő lenne egyetlen vágánypár, mert a menetidő betartásával, egy-egy váltóval és jelzőlámpákkal megoldható a kocsik áthaladása. Az aradi oldalon az új útszegélyek, esővízcsatornák is helyükre kerültek, de a fő gond továbbra is az újaradi rész, ebben a tempóban „kapirgálva” kérdéses, hogy tartani tudják-e a határidőket. És még egy jellemző hazai példa az apró pénzpazarlásokra: a vízelvezető nagy átmérőjű, magas betongyűrűjébe két munkás házilag gyártott vésővel és egy kalapáccsal ütötte ki a bekötendő cső helyét. Az eszköz- és géphiány, a főként a kézi munkaerőre való támaszkodás az egész beruházásra jellemző.