Duna-nap, Torockó, 2023

Kilencedik alkalommal rendezték meg az elmúlt hétvégén a dél-erdélyi szórvány egyik legmagyarabb településének számító Torockón, a Székelykő és Ordaskő közé ékelődött, 1999-ben Europa Nostra-díjjal kitüntetett Fehér megyei faluban az ezúttal három napig tartó, a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó Duna-napot.

Az ortodox pünkösd miatti hosszú hétvége számos turistát is vonzott az épített öröksége és természeti látványosságai miatt egyaránt híres településre. Gyakran lehetett román szót hallani, és külföldiek is akadtak a faluban.

***

Petőfi Sándor áll a torockói Duna-nap középpontjában – írta az MTI június 3-án, szombaton, idézve Csák János magyar kulturális és innovációs miniszternek a Duna-nap megnyitóján elhangzott beszédét. „Ha ápoljuk kultúránkat, megőrizzük identitásunkat, cselekvőképesek leszünk.” A miniszter felidézte: idén három, kétszáz évvel ezelőtti eseményt ünnepel az ország: 1823-ban véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, született Petőfi Sándor és Madách Imre. „Ez a magyar kultúra gyökérzete, ami olyan sűrűn szövött, hogy amikor összetartozásról beszélünk, akkor az nem vágyálom, nem múltba révedés, hanem ennek ’a szövetnek az ápolása. (…) Meg kell őriznünk ezt a kultúrát, ez a közös kincsünk” – fogalmazott. Csák János úgy folytatta: meg kell őriznünk az anyanyelvünket, nemcsak a beszélt anyanyelvet, hanem a táncos, az énekelt anyanyelvet is. Azt a páratlan magyar kulturális kincset, ami a kezünkben van. A kultúra adja az identitásunkat, kultúra nélkül olyanok vagyunk, mint a porszemek, elfúj bennünket a szél. Csák János kultúránk másik lábaként a magyar sors tanulságait jelölte meg. Ezeregyszáz éve mindig a határvidéken élt a magyarság, és megvolt az a gyökérzete, hogy akármilyen seregek jöttek, továbbmentek vagy kimentek, de a magyarság itt maradt. Ez az identitásunk alapja, ebből nem engedhetünk, sem a zsidó-keresztény hagyományokból, sem abból, hogy az őseinktől tanuljunk.

Köszöntőt mondott Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, kiemelve: a Duna-nap célja, hogy erősítse a nemzeti összetartozás érzését.

A Duna-napon idén először nemcsak az erdélyi és az anyaországi, hanem a külhonban élő összmagyarság találkozott, először képviseltette magát a Felvidék, a Délvidék, az Őrvidék, a Kárpátalja: ott voltak az ősi mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, énekesek, muzsikusok szerte a Kárpát-medencéből. Bár határok szakítottak szét több mint száz évvel ezelőtt, nemzeti egységünk gazdagsága mégis megmaradt.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója a Petőfi-busznál mondott megnyitó beszédében úgy vélte, hogy négy fogalom keveredik a mai közbeszédben: szülőföld, ország, állam és haza, és a nemzeti összetartozás napja környékén érdemes rendet tenni a fogalmak között. „Szerencsés az, akinek a szülőföldje és a hazája egy országhatáron belül található, szerencsétlen az, akinek se szülőföldje, se hazája, csak országa van” – jelentette ki a székelyföldi születésű politikus. „A nemzeti összetartozás nem az épp aktuális országhatárok, hanem a mélyről jövő, zsigeri hazaszeretet függvénye” – mondta Demeter, hozzátéve, hogy ezt tanította Petőfi Sándor és a Himnusz írója, Kölcsey Ferenc is.

A Szent Korona és a koronázási ékszerek másolata is megtekinthető volt Torockón a Duna-nap alkalmából, a műtárgyak másolatait a helyi unitárius templomban állították ki

szombaton15 óráig. Az egyébként a Duna-házban, külön teremben őrzött tárgyak Torockó vasbányászatra és vasfeldolgozásra épülő múltjára is utalva vasból készültek. A Szent Korona és a koronázási jelvények másolata Panyik Imre felvidéki díszműlakatos keze munkája. A szintén vasból készült ereklyetartó teteje az Országház kupoláját mintázza, ezáltal is emlékeztetve, hogy a magyar alkotmányjog alapját képező Szent Korona az Országház Kupolatermében található és tekinthető meg. Akárcsak az eredetit, a Szent Korona és koronázási jelvények másolatát is koronaőrök őrizték a torockói unitárius templomban. Az unitárius templomba olyanok is betértek megnézni a koronázási ékszerek másolatát, akik túrázni érkeztek a környékre, és rövid pihenőt tartva kihasználták a nem mindennapi lehetőséget. A Duna Médiaszolgáltató 2020-ban vette meg a Szent Korona és a koronázási ékszerek másolatát és a Torockón lévő Duna-házban helyezték el a tárgyakat.

A három nap folyamán mintegy 250, köztük az anyaországból érkező egyéni előadó, együttes műsorral lépett fel több helyszínen.

Az Európa Nostra-díjas épített öröksége révén turizmusból élő Fehér megyei településen több mint negyven panzió működik, de erre a hétvégére már hetekkel ezelőtt minden szálláshely elkelt.

(Forrás: MTI, kronikaonline)

Petőfi-busz (Facebook: Duna-nap/Torocko)