Egységes nemzetpolitikai stratégia szükséges

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a kisjenői EMNT és EMNP közös irodának a megnyitása alkalmával beszélgetett a sajtó képviselőivel.

Amint bevezetőjében elmondta, a rendszerváltás után a romániai magyarság jó lendülettel indult, csakhogy később püspökként, majd politikai szereplőként is lassan arra a felismerésre jutott, hogy mivel nem volt egy olyan erő, ami folyamatosan katalizátora lehetett volna a magyar életnek, az nem, hogy felpezsdült volna, hanem tovább folytatódott a térvesztés. Nem csak az olyan szórványban, mint Kisjenő–Erdőhegy és környéke, hanem a tömbmagyar vidékeken is. E folyamat megfordítására újra erőfeszítéseket tesz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt is, amelyeknek a szándékai találkoznak az RMDSZ, de az anyaországi kormány elképzeléseivel is. Ha sikerülne egy hatékony polgári összefogást létrehozniuk, akkor ez a jobb sorsra érdemes magyarság többre jutna. Hasonlóképpen történik ez Kisjenő–Erdőhegyen is, ahol egy életképes közösség él, amelyik viszont az utóbbi időben elbizonytalanodott, elanyátlanodott. Éppen ezért üdvözli az EMNP és az EMNT kezdeményezését, hogy itt, ahol az RMDSZ-nek sincs irodája, létrehozta e közösségi helyet, ami alkalmas lesz a honosításra, de kisugárzási pontja is lehet a helybeli magyar élet újraszervezésének. E településen nagy múltra tekint vissza a magyar kulturális élet, aminek jó volna, ha a nyomdokaiba léphetne az új létesítmény.

Újságírói kérdésre, miszerint döntött-e az EP-választásokon való indulásról, a püspök kifejtette: hamarosan eldől, hogy e téren merre lehet haladni. Mert figyelembe véve a körülményeket, elemezve a lehetőségeket, az EMNP indítványát tartja a legéletrevalóbbnak, hogy ne keresztezze az RMDSZ Európai Parlamenti választási útját, nehogy egy esetleges kettős kiütéssel mindenki a padlón maradjon, nehogy Erdélyből egyetlen magyar se jusson az Európai Parlamentbe. Éppen ezért úgy döntött, hogy sem egyénileg, sem a Néppárt listáján nem indul, hanem, ha áll az alku, és a FIDESZ betartja a felajánlását, miszerint az ő listájukon induljon az EP-választások alkalmával, akkor ott indulna. Ez nem csupán a jelen körülmények következtetéseinek a levonását, hanem egy komoly nemzetpolitikai megvalósítást is jelentene. Ha ugyanis egy kiegyensúlyozott Kárpát-medencei politikában gondolkodunk, nem csupán szavazó polgárokat adhat a külhoni magyarság, hanem jelölteket is állíthat a közös nemzeti intézményekbe. Ilyen értelemben túlmutathatna a határok által elválasztott magyar közösségeknek az együttműködése, hogy valaki egy közös nemzeti listán indulva jut az EP-be.

Egy újabb kérdésre, hogy mikor válik véglegessé az indulásának a módja, az EP-képviselő elmondta: az április 6-ra tervezett anyaországi parlamenti választásokig e kérdést jegelték, mert ott most minden idegszálukkal az országgyűlési választásokra összpontosítanak. A jelzett választások után viszont, feláll az anyaországi EP-lista, amelynek az összeállásáról akkor kézzelfogható döntéseket lehet hozni.

Ha egyfelé húznánk a nemzet szekerét

Újabb újságírói kérdésre, hogy mit üzen azoknak a romániai magyar választóknak, akik a legutóbbi EP-választások alkalmával az általa vezetett RMDSZ-es EP-listára szavaztak, Tőkés László hozzáfűzte: ezt a kérdést az RMDSZ szűkkeblű módon gondolkodó vezetőségének kellene feltenni, ugyanis azáltal, hogy a választás szabadságát korlátozzák, rendre választási egyeduralomra törekednek. Ezzel azt érik el, hogy tovább tart a romániai magyar szavazóbázisnak a lemorzsolódása. Arról tudjuk, hogy 2013-ban már 43%-ra apadt. Kérdés, hogy akik 2007-ben, az akkor fennállt versenynek köszönhetően aktivizálódtak, majd 2009-ben az összefogásra mozdultak meg, most hogyan viszonyulnak az új helyzethez. Mert ezúttal sem verseny, sem összefogás nem ösztönzi őket, ezért a választópolgárainknak egy jelentős része otthon maradhat. Ezért ragaszkodott mindig a közös listán való induláshoz, de nem volt kivel beszélni, mivel a nemzeti érdek helyett a pártérdeket tartották elsőrendű feladatnak. Maga viszont, hogy a kisebbik rosszat válassza, elfogadta a FIDESZ ajánlatát, amivel viszont nem lehet felajánlani polgárainknak a választás lehetőségét. Ez olyan, mint az egyfogásos ebéd, amit tetszik, nem tetszik, el kell fogyasztani. Ezzel azonban nagyon nehéz helyzetbe kerülhet Erdélyben a választópolgár.

Az új mandátumára vonatkozó kérdésre, miszerint vannak-e olyan elképzelései, amelyekkel fel lehetne oldani a brüsszeli képviselők, bürokraták érdektelenségét az erdélyi magyar, de általában a kisebbségi kérdések iránt, Tőkés László aláhúzta: e kérdéskört a közmondás szerint, „a kályhánál”, vagyis magunknál kell kezdeni, mert gondoljuk el, hogy az RMDSZ-nek az utóbbi évekig, a 2009-es választásokig szinte nem volt külpolitikája. A román Kormányban való részvétel semlegesítette a magyar kisebbségpolitikát. Amióta azonban nem vett részt a kormányzásban, alaposan felpezsdült az RMDSZ külpolitikája, igen fontosnak tartották az európai polgári kezdeményezést, nagy hangsúlyt fektetnek az Európai parlamentben való jelenlétre vagy a Nemzeti Kisebbségek Föderális Uniójában való részvételre, újból napirendre került az autonómia kérdése, ugyancsak felpezsdült a szórványkérdés is. Mindez azt bizonyítja, magunknál kell kezdeni, látnunk kell a közös célt. Ha ezt látjuk, akkor már van mit mondanunk az európai félnek, de az anyaországnak is. Ebbe a történetbe ugyanis beletartozik Magyarország is, ahol az elmúlt 25 év nagy részében igen visszafogott volt a határon túli politika, miközben nagyobb hangsúlyt fektetett az európai integrációs vagy a szomszédsági politikára, mint a külhoni magyar politikára. El kellett jönnie 2010-nek, hogy ebből a helyzetből kimozduljunk. Íme, manapság a honosítás révén, illetve az autonómia politika támogatása révén, a magyarországi fél is öntudatosabban, határozottabban képviseli a kisebbségi ügyet. Nos, ha mi rendbe tettük a házunk táját, ha össze tudunk fogni egymással, ha meg tudunk egyezni abban, hogy mit akarunk, akkor Európában is könnyebb dolgunk lesz. Nekem az a gondom mai napig Európában, hogy nem egységesen képviseljük a közösségünket. Mert ha kimegy Izsák Balázs és mást mond az autonómiáról, ha kimegy Winkler Gyula és mást mond, illetve ha kimegyek én és ugyancsak mást mondok róla, akkor azt mondják: gyerekek, hát tisztázzátok otthon, hogy mit akartok, mert most már nem értünk semmit. Ez volt a baj az Európai Polgári Kezdeményezéssel is, hogy mi indítottuk el, utána elindította a Székely Nemzeti Tanács, majd az RMDSZ is. Tehát három irányba húztuk a szekeret, ezért a végén nem lett belőle semmi. Én úgy érzem, ha sikerül a magyar álláspontot megerősíteni, kikristályosítani, akkor lehet szó egy határozott és hatékony európai kisebbségpolitikai képviseletről. Ezt remélem a következő Európai Parlamenti időszaktól.

És, ha mégis kormányra lép az RMDSZ – hangzott az újabb kérdés.

Annak nagy ára lesz, mert amíg kormányon lesz, borítékolhatjuk, hogy jegelnek minden fontos nemzetstratégiai kérdést. Most a 25. évfordulóján vagyunk a temesvári forradalomnak. Ennyi idő alatt bebizonyosodott: a jó politika elvi alapokon nyugszik. Aki feladja az elveit, az játékszerévé válik a politikai konjunktúrának, és lehet, hogy pillanatnyilag nyer két miniszteri tisztséget és valamennyi költségvetési támogatást, de kockáztatja, hogy mindent elveszíthet – mondta el a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetés során Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.