Együttműködni, közös érdekben

A közelmúltban Arad megye második legnagyobb magyar közösségét, a pécskait látogatta meg négytagú küldöttség élén dr. Kószó Péter hódmezővásárhelyi alpolgármester, aki Antal Péter pécskai polgármesterrel és Miodrag Stanoiov alpolgármesterrel, illetve a Humanitas Egyesület vezetőségével tárgyalt. 

Miután mindkét fél ismertette városa adottságait, jövőbeli terveit, mindkét tárgyaló delegáció vezetőjét megszólaltatjuk, hogy megtudjuk, milyen fogódzókat találtak a két város közötti jövőbeli, EU pályázatokban megnyilvánuló együttműködésre, ami remélhetően a testvérvárosi szintig is eljut.

Pécska, a beszédes jelképek városa

Dr. Kószó Péter az előzményekről elmondta, tavaly januárban Antal Péter pécskai polgármester Hajas Erzsébetnek, a Humanitas Egyesület elnökének a társaságban megkereste őt a hivatalában. Az érdekelte őket, hogyan működik náluk a Csodaház, aminek a megépítéséhez szükséges pénzt 2003-ban egy EU pályázaton nyerték. Itt bármilyen fogyatékkal élő gyermek vagy fiatal nappali ellátását, foglalkoztatását, rehabilitációs kezelését végzik. Az ötlet többéves kapcsolat, a kisperegi Szabó ikrek egyik tagjának, Izabellának a Hódmezővásárhelyen történő folyamatos kezelése okán jött létre. Tehát a látogatásuk kézzelfogható oka a Pécskán, illetve környékén fogyatékkal élők nappali ellátó intézményének a létrehozása volt, megtalálni a módot, ahogyan Hódmezővásárhely megyei jogú város szakmai támogatást nyújthat egy hasonló intézmény pécskai létrehozásához, illetve a két város közötti kapcsolatfelvételi lehetőségeknek a felkutatása. E látogatás az alpolgármester szerint túlmutat egy napközi otthon létrehozásának szakmai támogatásán, hiszen a turizmus, a kulturális együttműködés további távlatokat nyithat a két telepélés közötti együttműködésben. Hallotta, hogy Antal Péter termálvíz-hasznosítási, turisztikai projektekben gondolkozik. A termálvíz hasznosításban Hódmezővásárhelynek alapos tapasztalatai vannak, hiszen 13 ezer lakást fűtenek termálvízzel, de ebből táplálkozik gyógyhatású strandjuk is. Tehát a fogyatékkal élők vagy más mozgásszervi betegségben szenvedők termálvizes kezelése is beleférhet az együttműködésbe. Fő cél azonban mindkét fél számára az infrastruktúrafejlesztés okán benyújtandó EU-projektek elkészítése. Ugyanakkor a helybeli Búzavirág néptánc-együtteshez is személyes kapcsolatok fűzik, ugyanis annak egykori vezetői, Khell Levente és felesége, Jolán barátaik. A fiatal polgármester ambíciós tervei, a kulturális együttműködés nagyban segíthetik az infrastruktúra fejlesztésére benyújtott projekteket is. Araddal közösen elkészített pályázataikból több is fut jelenleg az egészségügy, az oktatás területén. Ezek több millió euró értékű pályázatok, hasonlókat lehet benyújtani Pécskával is, hiszen Brüsszelben az ilyen határon átnyúló projektek kiemelt támogatást élveznek. Annál is fontosabb az ilyen lehetőségek kihasználása, hiszen 2014-ben nyílik meg az EU 6 évre szóló, új költségvetése. Ebben bizonyára olyan pályázatokat fognak kiírni Románia és Magyarország számára, amelyek mindkét városnak hasznosak lehetnek. Hódmezővásárhely két testvérvárosával, Araddal és szerbiai Zentával közös pályázatot nyújtott be, minek során jövőre 90 gyermek egy olyan Maros-túrán vehet részt, ahol meglátogatják a folyó melletti településeket, többek között Pécskát is. Ebből kiindulva egy jövőbeli hármas projektben Pécska is közvetlenül helyet kaphatna. Annál is inkább, mert dr. Kószó Péter eddig Pécskán csak akkor járt, ha a kisperegi Szabó családot látogatta meg, vagy Aradra utazott. Most azonban, miután Pécskát jobban megismerte, egy rendkívül dinamikus, jól vezetett város képe bontakozott ki előtte, ahol hatalmas beruházások zajlanak nemcsak a csatornázás, illetve útépítés terén, de öko-turisztikai vonatkozásban is. A bivalyfarm a befejezéshez közeledő látvány-beruházás, ami bizonyára sok látogatót csábít majd. Hódmezővásárhelyen, ahol az alpolgármester gyermekkorában tucatszám éltek bivalyok, manapság egyet sem lehet látni, esetleg a városon kívül, valamelyik magángazda tart ilyen érdekes állatokat. Manapság a gyermekek nem láthatnak olyan állatokat, amelyek a Kárpát-medence minden népéhez közel álltak. Hódmezővásárhelyen van egy több száz egyedből álló szürkemarha-magánfarm, ahol néhány őshonos bivaly is található. Dr. Kószó Péter mindenképp pozitív benyomásokkal utazott haza Pécskáról, ahol több fogódzót is talált az együttműködésre, de azt is megtapasztalta, hogy román, magyar, szerb és roma között nincs etnikai feszültség, jól elvannak egymás mellett. Mivel a pécskai Szentháromság parkban található az ország egyetlen `56-os emlékműve, egy nagyon szép márványpiramis, oldalán a kommunizmus áldozatainak a neveivel, akik között nemcsak magyarok, hanem románok is vannak, a csúcsán fekvő gyönyörű, szimbolikus rózsa láttán kicsordultak dr. Kószó Péter könnyei. Ennek a kisvárosnak tehát üzenete van, mert nemcsak 1956, hanem a csaknem bazilika méretű, lenyűgözően szép katolikus templom falán Klebelsberg Kunónak, a XIX. század végi és a XX. század eleji magyar szellemi élet egyik vezéralakjának emléktáblája, a templomkertben pedig mellszobra is van, sokatmondó jelképei a lakosság, a vezetőség mentalitásának. Pécskán érződik a multikulturalitás, ugyanis minden népcsoport a maga kultúráját a közösségihez adja, ami példaértékű lehet a politikusok számára is – mondta el lapunknak Dr. Kószó Péter hódmezővásárhelyi alpolgármester.

Antal Péter pécskai polgármestert a hódmezővásárhelyi küldöttség távozása után ugyancsak a velük kapcsolatos fogódzók, az együttműködési lehetőségek felől faggattuk. Amint elmondta, tavaly januárban járt utoljára egész napos látogatáson Hódmezővásárhelyen, ahol nagy fejlődést tapasztalt, megnyerte a gondolkodásmódjuk. Az alpolgármester ismertetőjében igen megfogta a város utóbbi 30 évben történt fejlesztési üteme, de a jövőbeli elképzeléseik is. A tavalyi találkozó óta telefonon többször is beszéltek, minek következtében szervezték meg a néhány nappal ezelőtt lezajlott, pécskai viszontlátogatást. Ennek során több kapcsolódási lehetőség is nyílik, elsősorban a 2014-ben induló uniós költségvetés pályázati lehetőségei. Pécska ugyanis az utóbbi években Magyarországról több várossal, községgel nyújtott be határon átnyúló uniós pályázatot. Közülük néhányat meg is nyertek, ezért a város sokat fejlődhetett e pénzek jóvoltából. Tekintve, hogy Hódmezővásárhely jóval nagyobb város azoknál a településeknél, amelyekkel eddig közösen pályáztak, abban bízik, hogy jóval nagyobb összegeket tudnak majd lehívni. Az eddigi partnerek, Battonya nagyjából 6000, Mórahalom szintén, míg Domaszék mintegy 5000 lelket számlál, tehát a három településnek összesen 17 000 lakosa van, míg Hódmezővásárhelyen több mint 40 000 ember él. Mivel a nagy összegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosítására a kis településeknek nincs pénzük, Hódmezővásárhely vezetőségével jóval nagyobb pályázatokban is gondolkodhatnak. Ezt támasztja alá az EU legutóbbi gyakorlata is, hogy a pályázatai utófinanszírozással működnek, vagyis a pályázónak a saját költségén meg kell valósítania a megpályázott beruházást, amit utólag a szükséges ellenőrzések, elszámoltatás után fizetnek ki az önerő nélkül. Pécska vezetősége eddig is nagyobb lépésekre próbálta ösztönözni a magyarországi partner kisvárosok vezetőségét, ám szinte minden esetben az volt a gond, hogy nem tudták az önrészt kifizetni, nem beszélve az utóbbi két évben bevezetett utófinanszírozás buktatójáról. Pécskának Arad megyében a második legerősebb költségvetése van, ezért az efféle pályázatokat ki tudnák előre is fizetni. Ha az összeg netalán túllépné a költségvetési keretet, kölcsönhöz is folyamodhatnának, mivel Pécska nincs eladósodva. Egyetlen, az 5 millió eurós, utcák korszerűsítésére irányuló EU pályázatuk finanszírozása miatt folyamodtak bankkölcsönhöz, amit decemberben visszafizetnek, mert az Unió is kifizeti az elvégzett munkát. Antal Péter szerint Pécskának jelenleg legfontosabb az infrastruktúra-fejlesztés. Miután befejezik a jelenleg futó pályázat értelmében az utcák korszerűsítését, még marad mintegy 38 kilométer aszfaltozatlan utca. Tehát a következő években az utcák aszfaltozására, a járdáknak térkővel történő burkolására, az esővíz elvezetésére, zöldövezetek építésére összpontosítanak. Az Unió azonban nemcsak infrastruktúrára, hanem kulturális és sporteseményekre is különít el pénzt. Éppen ezért közösen szeretnék megpályázni Pécska vezetőségének igen fontos elképzelését, a termálstrand megépítését. Saját költségvetésből egyelőre nem futja egy ekkora beruházásra, de a 2014-től induló hatéves uniós költségvetés óriási összegeket különít el a turizmus, illetve strand-infrastruktúra építésére, amiről nem szeretnének lemaradni. Hódmezővásárhelyen van egy működő termálstrand, amit ők ki szeretnének bővíteni, mi viszont építeni kívánunk hasonlót. A két törekvés nagyon összeillik, kár lenne kihasználatlanul hagyni. Szerdán a szerbiai Csókára utazik, amelyik a hozzátartozó falvakkal együtt majdnem 10 ezer lelket számlál, ezért ezzel a településsel is alkalom adódik a pályázati együttműködésre. A magyarul tudó vezetőség szeretne komoly pályázatokat nyerni, amiben partnerre találhatnak a pécskai vezetőségben. Azzal együtt, hogy a szerbiai partnernek nincsenek tapasztalatai a pályázatírásban, az Unió több pénzt különít el az olyan pályázatokra, amelyekben több országbeli település vesz részt. Antal Péter szerint a hódmezővásárhelyi alpolgármesterrel folytatott beszélgetés csaknem felerészben a közös pályázatok szociális ágát, a Pécskán megépítendő, sérültek napközi otthonát érintette, aminek megvalósításához teljes támogatást ígértek, ami egy uniós pályázat jóvoltából Pécska Város Tanácsának a segítségével 2-3 év alatt megvalósul. Ez nagyon fontos Pécska számára, mert nemcsak az infrastruktúrára, illetve a kultúrára kell áldozni, hanem a szociális kérdésekre is megoldást kell találni. Ez egy város megítélésében, presztízsében sarkalatos pont, a későbbi pályázatok elbírálásakor sokat nyom a latban – mondta el érdeklődésünkre Antal Péter pécskai polgármester.

Nyitott kapukat döngetnek

A két városvezető mintha összebeszélt volna, ki-ki a maga érdekei mentén elemezte a lehetséges fogódzókat az együttműködésre. Mindkét oldalról valós igények mutatkoznak a kapcsolatok elmélyítésére, városaik, a lakosság érdekében. Tehát mindkét oldalon nyitott kapukat döngetnek, ezért az elképzeléseket, együtt, valóra is kell váltani.